JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 21.Névnap: Sámuel, Hajnalka
    
 
Hónapok
AUGUSZTUS 9. – VÍGH GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1889
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


VÍGH GYULA, (Mindszent, 1889. aug. 9. – Budapest, 1958. szept. 25.): geológus, paleontológus, számos magyar város vízellátásának vízföldtani feltérképezője.

A budapesti tudományegyetemen 1913-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett földtanból és őslénytanból, és ugyanakkor kinevezték az egyetemre tanársegédnek. 1914-ben a Földtani Intézethez került, és itt munkálkodott 1952-ig időközben igazgató-helyettes volt, majd a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda főgeológusának nevezték ki. Innen ment nyugdíjba 1957-ben. 1936-ban a debreceni tudományegyetemen magántanári képesítést nyert. Élete fő feladatául a mezozoos képződmények kutatását választotta, főleg a Dunántúli-középhegység jura- és triászkori képződményeinek kérdései foglalkoztatták. Jelentősek gyakorlati műszaki földtani kutatásai is; nevéhez fűződik az úrkuti mangán- és a Bagamér környéki vasérckutatás, a veszprémi, szekszárdi, pécsi vízkérdés megoldása.

A Magyar Állami Földtani Intézet rövid története
(részlet)

A második világháború végétől 1958-ig az Intézetnek hét megbízott, illetve kinevezett igazgatója volt (1944-1946: Vigh Gyula, 1946-1950: Szalai Tibor, 1950: Vitális Sándor, 1950-1952: Majzon László, 1952, 1953-1956: ifj. Noszky Jenő, 1953: Balogh Kálmán, 1956-1958: Kretzoi Miklós). Ebben az időszakban, a nehézipar nagyarányú, gyakran erőszakolt fejlesztésével párhuzamosan, ezt kiszolgálandó az Intézet legfontosabb feladata az energiaforrások és az ásványi nyersanyagok (szénhidrogének, kőszenek, ércek, építőipari alapanyagok, kohászati segédanyagok stb.) fokozott erővel történő kutatása volt (1953-tól az alkalmazott földtani osztályoké lett a vezető szerep), az alapfeladatok ellátása háttérbe szorult és a földtani térképezési munkálatok ugyan folytak, de mélypontra kerültek. Ennek az évtizednek fontos eredményei közül az Országos Földtani Adattár létrehozását és Magyarország földtani térképének (1956, M=1:300 000) kiadását említjük meg.

Forrás: a Földtani Intézet hivatalos honlapja

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal