JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 24.Névnap: Gellért, Mercédesz
    
 
Hónapok
MÁRCIUS 1. – VESZPRÉMY DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1871
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


VESZPRÉMY DEZSŐ (Sajószentandrás, 1871. márc. 1. – Szeged, 1924. máj. 24.): orvos, kórboncnok, egyetemi tanár, neves leukémiai és bakteriológiai kutató.

Orvosi oklevelét Kolozsvárott szerezte meg. 1895-ben ugyanott a belklinikán gyakornok, 1897-ben a kórbonctani intézetben tanársegéd, 1903-ban magántanár, majd előbb a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen a kórbonctan tanára és az egyetem kórbonctani és kórszövettani intézetének igazgatója volt. 1923–24-ben a szegedi egyetem rektori posztját töltötte be. Legfontosabb kutatási területei a myeloid leukaemia és az encephalitis haemorrhagica kórbonctana volt. Buday Kálmán kórbonctani tankönyvében (Bp., 1914) a jóindulatú daganatokról és az idegrendszer betegségeiről szóló fejezeteket írta. Dolgozatai a kórbonctan, a kórszövettan és bakteriológia fontosabb kérdéseivel, a gümőbacilusok virulenciájának kísérletes vizsgálataival, a központi idegrendszer betegségeivel, az üszkös gyulladások bakteriológiájával foglalkoznak.

Dr. Honti József: Veszprémy Dezső emlékezete (1871-1924)
(részlet)

Veszprémy Dezső tudományos munkái közül a legfontosabbak németül is megjelentek, és neve a német tudományos körökben is ismert és becsült lett. Még tanársegéd korában hat hónapot állami ösztöndíjjal külföldön töltött. Freiburgban Ziegler tanár mellett időzött legtovább és befejezte első periateriitis dolgozatát, amit a professzor azonnal elkért nagy tekintélyű folyóirata számára. Tübingenben Baumgartennél töltött egy hónapot, majd megtekintette Németország és Ausztria egyetemeinek jó részét. Hazatérve első munkáiban (4 db) érdekesebb gerincagyi és agyi megbetegedésekkel foglalkozott. Külföldön is többször idézett, heveny leukaemia tárgyú dolgozatában több eset beható szövettani vizsgálatából azt a következtetést vonja le, hogy a heveny leukaemia elég gyakran nem lyphoid, hanem myeloid jellegű. Legnagyobb munkája a gümőbacillus-kultúrák virulenciabeli különbségeiről szól és az emberi gümőkór nyolc különböző esetéből kitenyésztett gümőbacillusokat hasonlítja össze állatkísérletek útján. Másik dolgozatában salvarsanoltás kapcsán észlelt encephalitis haemorhagica esetből kiindulva, salvarsan-encephalitis klinikai és morphologiai képét nyulakon is előidézni. Veszprémy egyike volt a legelsőknek azok közül, akik a Wassermann-reakció használhatóságát a holttestből vett anyagon is kipróbálták.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal