Veszprémy Dezső tudományos munkái közül a legfontosabbak németül is megjelentek, és neve a német tudományos körökben is ismert és becsült lett. Még tanársegéd korában hat hónapot állami ösztöndíjjal külföldön töltött. Freiburgban Ziegler tanár mellett időzött legtovább és befejezte első periateriitis dolgozatát, amit a professzor azonnal elkért nagy tekintélyű folyóirata számára. Tübingenben Baumgartennél töltött egy hónapot, majd megtekintette Németország és Ausztria egyetemeinek jó részét. Hazatérve első munkáiban (4 db) érdekesebb gerincagyi és agyi megbetegedésekkel foglalkozott. Külföldön is többször idézett, heveny leukaemia tárgyú dolgozatában több eset beható szövettani vizsgálatából azt a következtetést vonja le, hogy a heveny leukaemia elég gyakran nem lyphoid, hanem myeloid jellegű. Legnagyobb munkája a gümőbacillus-kultúrák virulenciabeli különbségeiről szól és az emberi gümőkór nyolc különböző esetéből kitenyésztett gümőbacillusokat hasonlítja össze állatkísérletek útján. Másik dolgozatában salvarsanoltás kapcsán észlelt encephalitis haemorhagica esetből kiindulva, salvarsan-encephalitis klinikai és morphologiai képét nyulakon is előidézni. Veszprémy egyike volt a legelsőknek azok közül, akik a Wassermann-reakció használhatóságát a holttestből vett anyagon is kipróbálták.

Forrás: Orvostörténelem, tudománytörténet, biográfia portál