JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 19.Névnap: József, Bánk, Józsa
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az iszlám kultúra és a keleti nyelvek világszerte elismert kutatója, VÁMBÉRY ÁRMIN (Dunaszerdahely, 1832. márc. 19. – Budapest, 1913. szept. 15.) nehéz, nélkülözésekkel teli gyermekkor után, önerejéből végezte tanulmányait a pozsonyi evangélikus líceumban. Már ekkor elkezdett keleti nyelvekkel foglalkozni; ezzel párhuzamosan elsajátította a német, francia, angol, olasz, spanyol, dán és svéd nyelvet. Tudományos céljának a nyelvészeti kutatást tekintette. Eötvös József támogatásával kapott útlevelet, és 1857-ben elindult első keleti útjára, Törökországba. Hat évet töltött Konstantinápolyban, házitanítóként kereste kenyerét; itt kapta a Resid efendi nevet. 1858-ban jelent meg német-török szótára és rendszeresen küldött tudósításokat budapesti újságoknak. Elsajátította a török és a perzsa nyelvet, megismerte a keleti szokásokat. 1861-ben az Akadémia támogatásával indult második keleti útjára. Életét kockáztatva, álruhában, dervisnek öltözve csatlakozott egy mekkai zarándok-csoporthoz. 1500 km-es vándorútja során eljutott Buharába, Szamarkandba és Hívába is. 1864-ben tért vissza Pestre. A keleti nyelvek professzora lett; munkásságát külföldön is számon tartották és elismerték. Az angol királyi udvar politikai kérdésekben is kikérte tanácsát, a londoni Királyi Földrajzi Társaságban nagy sikerű előadásokat tartott, úti beszámolója angolul és németül is megjelent. Két legjelentősebb munkáját az MTA adta ki: A török faj ethnológiai és ethnographiai tekintetben címűt 1885-ben, A Nyugat kultúrája keleten-t 1906-ban.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal