JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 18.Névnap: Ilona
    
 
Hónapok
FEBRUÁR 13. – TÖRÖK AURÉL SZÜLETÉSNAPJA – 1842
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


TÖRÖK AURÉL, Ponori Thewrewk (Pozsony, 1842. febr. 13. – Genf, 1912. szept. 1.): orvos, egyetemi tanár, antropológus, koponyamérő szerkezet megkonstruálója, magyar történelmi személyek és a honfoglaló őseink antropológiai kutatója.

Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet. 1867–69-ben a pesti egyetem élettani tanszékén tanársegéd, 1869-től a kolozsvári orvos-sebészeti akadémián az elméleti orvostan tanára, majd annak egyetemmé alakulása után, ugyanott 1872–81 között az élettan egyetemi tanára volt. 1881–1912 között a budapesti egyetem bölcsészeti karán felállított embertani tanszék tanáraként dolgozott. A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója, idegen nyelveken (főleg németül) megjelent nagyszámú tudományos dolgozata, valamint az általa szerkesztett koponyamérő (craniometer) alapján neve külföldön is jól ismert. A darwinizmus korai híve volt. Embertani méréseket végzett tudományos működésének időszakában kihantolt történelmi személyek (II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, III. Béla) csontvázán, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával.

Mátay Mónika: Agycentizők a századfordulón
(részlet)
Rejtőzködők és radikálisok

A Lenhossék Józsefnél egy generációval fiatalabb Török Aurél számára az antropológia nem csupán az orvosi karrier késői szakaszában vonzónak tűnő kalandozás volt, hiszen fiatal korától fogva életcélul tűzte ki az új tudomány művelését, méghozzá egy véletlen epizódnak köszönhetően. Az 1878-as párizsi világkiállításon megütközve látta, hogy Moritz Benedikt „igazi magyar típus” felirattal bűnözőkoponyákat küldött az embertani tárlatra. Amikor Brocánál, a tárlat igazgatójánál tiltakozott a méltánytalanság miatt, a francia antropológus azt válaszolta: ha ennyire foglalkoztatja a kérdés, derítse fel az autentikus magyar jellemzőket és küldjön hiteles példányokat. Török megfogadta a tanácsot, s olyan gyorsan és sikeresen képezte át magát antropológussá, hogy 1881-ben, amikor Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter a költségvetési keretből a Budapesti Egyetemen felállíttatta az embertani tanszéket, őt kérte fel a tanszék vezetésére. A tudós ettől kezdve gyakorlatilag egész pályafutását a fejek és az agyak méricskélésének és a mérőeszközök tökéletesítésének szentelte. Több monográfiában, hazai és külföldi szaklapokban tette közzé eredményeit. Tudományos érdeklődésének epicentrumában egy „nemzeti program” megvalósítása állt, melynek lényege a magyar lakosság teljes körű antropológiai vizsgálata, a valódi magyar faj középtípusának meghatározása volt.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal