JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A televíziós képcső kikísérletezője, a töltésfelhalmozás elvének kidolgozója, TIHANYI KÁLMÁN (Üzbég, 1897. április 28. – Budapest, 1947. február 26.) már az 1926. március 20-án benyújtott magyar szabadalmi bejelentésében részletesen leírta a töltéstárolással működő televíziós adó-vevő rendszert, majd az 1928-as elsőbbségű magyar, német, angol, francia és USA szabadalmai tartalmazták a töltéstároló elektródát és a később a gyakorlatban megvalósított tárolócső kiviteli alakját. Tihanyi volt az első, aki a képfelvevő csőnél toldalékcsövet alkalmazott. Ez tette lehetővé a képoldalról történő pásztázást, ami a korszerű ikonoszkóp alapkövetelménye.

A harmincas évek elejétől Tihanyi a televízióval irányított robotrepülőgép fejlesztésével foglalkozott, először Londonban, az angol légierőnél, majd az olasz haditengerészetnél. 1935-től főképpen az ultrahang alkalmazására épülő találmányokat dolgozott ki; ezek közül a legjelentősebb, gyakorlatban is megvalósított találmánya egy magasnyomású ultrahang sugárvetítő.

Tihanyi Katalin: A televízió nagy magyar úttörője
(részlet)
Tihanyi Kálmán élete és munkássága

A televízió fizikai megoldására 1924-ben jött rá, s ekkor a váci családi otthonból Pestre költözött. A m. kir. József Műszaki Egyetem hallgatójaként épült ki kapcsolata Pöschl Imre professzorral, akiben nemcsak támogatóra, tehetségének tisztelőjére, de életre szóló barátra talált. Egzisztenciáját, özvegy édesanyjának és kilenc testvérének támogatását, és már akkor tetemes összegeket felemésztő szabadalmi ügyvitelét találmányainak jövedelméből fedezte.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal