Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Az állatorvos tudomány kiemelkedő művelője, anatómus és szövettani kutató, THANHOFFER LAJOS (Nyírbátor, 1843. nov. 23. – Budapest, 1909. márc. 22.) már medikus korában három pályadíjat nyert a harántcsíkos izmokban levő idegvégződésekkel, a rovarok Malpighi-edényeivel és a májbetegségekkel foglalkozó dolgozataival. Balassa, majd Jendrassik professzor asszisztenseként kezdte pályáját. 1872-ben nevezték ki a Pesti Állatgyógyintézet élettani és fizikai tanszékének tanárává, majd 1890-től az Anatómiai Intézet igazgatója lett.

Sokoldalú tudományos tevékenysége felöleli az élettan, szövettan, anatómia és az állatorvoslás-történet területeit. Legfontosabb munkái is ezt a széleskörű érdeklődést tükrözik: Az összehasonlító élet- és szövettan alapjai, A mikroszkóp és gyakorlati alkalmazása, A szövetek és szervek szerkezete, A szövettan és szövettani technika.

Thanhoffer kiváló rajzoló volt. 37 gyönyörű fametszettel illusztrálta Bőke Gyulának, a fülészet első magyar professzorának tankönyvét. Saját műveinek gazdag képanyagán kívül kőrajzos ábrái díszítik Margó Tivadarnak Darwin és az állatvilág című munkáját és az Anatómia és divat című könyvet.

Tudománytörténeti jelentőségű Az állatorvostudomány és az állatorvosi szakoktatás története Magyarországon című műve.

Különös előszeretettel foglalkozott az idegrendszer szövettanával. Korszerűen felszerelt laboratóriumát külföldi tudósok is látogatták. Nevéhez fűződik a központi idegrendszer kórszövettani tanulmányozásának hazai megindítása is; a lovak úgynevezett tenyészbénaságának idegrendszeri elváltozásairól magyar és német nyelven kiadott művei úttörő jelentőségűek.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)