JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 18.Névnap: Ilona
    
 
Hónapok
FEBRUÁR 11. – SZILÁRD LEÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1898
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az atomreaktor egyik megalkotója, a fizika és a biofizika tudósa, SZILÁRD LEÓ (Budapest, 1898. febr. 11. – La Jolla, 1964. máj. 30.) a budapesti Műegyetemen kezdte, majd Berlinben folytatta tanulmányait; Einstein, Planck, Laue, Schrödinger és az akkor bontakozó atomfizika hatására kezdett a fizikával foglalkozni. 1929-ben Berlinben írta érdekes dolgozatát Entrópiacsökkentéstermodinamikai rendszerben intelligens lény hatására címmel. Ebben tisztázta az értelem információtermelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését, ami a későbbiekben az informatika és az agykutatás kiindulópontja lett. Ebben az időben több szabadalma is született, az egyiket, amely egy új típusú hűtőszekrényre vonatkozott, Einsteinnel közösen dolgozták ki. 1933-ban költözött Angliába, ahol Rutherford egyik előadása keltette fel érdeklődését a rádioaktivitás és az atomenergia felszabadításának lehetősége iránt. A harmincas években fokozódó fenyegetettség hatására az Egyesült Államokba távozott. Az urán maghasadásával kapcsolatos kísérleteit New Yorkban, a Columbia egyetemen kezdte; biztatására Enrico Fermi és tőlük függetlenül Párizsban Joliot-Curie is ellenőrző kísérleteket végeztek; ezek igazolták Szilárd Leó eredményeit, illetve sejtéseit. Értesülve a németek atombomba-kísérleteiről, Einsteinnel és Wigner Jenővel együtt Roosevelt elnökhöz fordultak és meggyőzték az atombomba kutatás szükségességéről – ebből alakult a Manhattan-terv, amelyben a reaktortervezés Fermi és Szilárd, a kémiai problémák megoldása Wigner, a matematikai számítások elvégzése Neumann János feladata volt. A háború után az atomreaktor szabadalmát Szilárd és Fermi kapták meg. 1944-ben Szilárd és Teller Ede megpróbáltak fellépni az ellen, hogy az atombombát emberek ellen vessék be, azonban ezt nem sikerült megakadályozniuk. Szilárd Leó a hidegháborús időszakban is törekedett minden energiáját latba vetve harcolni a nukleáris fegyverkezési verseny ellen – ez ügyben még Hruscsovval is levelezett.

A II. világháború után Szilárd Leó biológiával kezdett foglalkozni; őt tekintik a biofizika atyjának. Érdeklődése kiterjedt a radiobiológia, molekuláris biológia, enzimszabályozás és mikrobiológia területére. Chicagóban lett a biofizika professzora, majd a kaliforniai Salk intézetbe ment.

Amikor szervezetét megtámadta a rák, maga tervezte meg radiológiai kezelését. Halálos betegségét is arra használta fel, hogy új gyógyászati eljárást dolgozzon ki: a radioterápiát.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal