JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
DECEMBER 19. – SZILÁRD LEÓ ÉS ENRICO FERMI ATOMREAKTORRA VONATKOZÓ SZABADALMI BEJELENTÉSE: AMERIKAI SZABADALMI HIVATAL – 1944
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Szilárd Leó és Enrico Fermi 1944. december 19-én nyújtotta be az atomreaktorra vonatkozó szabadalmi bejelentését az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában.

Szilárdot mindvégig az atomenergia kontrollált felszabadítása, az atomreaktor érdekelte. 1940-ben írta le az inhomogén térbeli elrendezésű urán-grafit reaktor-rendszert, amit a Physical Reviewhez küldött, azzal a megjegyzéssel, hogy a háború alatt ne publikálják. 1942. december 2-án Fermi, Szilárd és munkatársai bemutatták az első nukleáris láncreakciót a Chicagói Egyetemen, a Stagg Field-i rögbi-stadion egyik lelátója alatt épült grafit reaktorblokkban. Méretei óriásiak voltak, a hat méteres atommáglya 45000 grafittéglából és a beleágyazott urán labdacsokból állt. Ez a sikeres kísérlet volt Szilárd atom-elméletének gyakorlati igazolása.

Az 1944. december 19-én benyújtott szabadalmi bejelentés alapján, 1955. május 17-én ők ketten kapják meg az atomreaktor szabadalmát, amelyet aztán az USA kormánya jelképes 1 dollárért vett meg tőlük. („Vagy adták volna meg a találmány igazi értékét, vagy ne adtak volna semmit” – dohogott állítólag a gyakorlatias Szilárd.)

Faludy György: Szilárd Leó
(részlet)

New Yorkban megismerkedett az akkoriban Nobel-díjjal kitüntetett Enrico Fermivel. Együttesen sikeres kísérleteket végeztek uránium hasítására. Rövidesen, 1939 nyarán Szilárd értesült, hogy a németek ugyancsak ezt teszik, és a nyert energiát katonai célra, bombákban kívánják alkalmazni. Ekkor műegyetemi magyar barátjával, Wigner Jenővel együtt rábeszélték Einsteint, hogy írjon levelet Rooseveltnek. A levélben Einstein figyelmeztette az elnököt, milyen veszedelmes, amire a nácik készülnek, és az amerikai hadsereg segítségét kérte.

Hasonló ügyekben Roosevelt ítélőképessége példátlan volt. A levelet október 11-én, hat héttel a második világháború kitörése után kapta kézhez és tíz nappal később Lyman J. Briggs vezetése alatt, Szilárddal, Wignerrel és Teller Edvárddal együtt első ülését tartotta a bizottság, amelynek határoznia kellett a dolgokról. A bizottság amerikai katonatiszt tagjai őrültségnek tekintették, hogy be nem bizonyosult tudományos elméletek alapján bombát gyártsanak. A magyarok győztek: Szilárd megbízást kapott, hogy nagy mennyiségű urániumot és grafitot szerezzen. Ugyanekkor a hadsereg csekély hatezer dollárt ígért a költségekre.

Az összeg csak hat hónap késéssel érkezett meg. Szilárd, kinek sem állása, sem pénze nem volt, egyik gazdag ismerőse kölcsönéből élt. A kísérletek viszont kitűnően sikerültek, bár folytonosan félt, hogy a korlátlan támogatást élvező nácik előbbre jutottak. A háború után tudta csak meg, hogy tévedett. A németek nem jöttek rá, hogy vegyileg tiszta grafitot kell használniok, mely nem nyeli el a felszabadult energiát. Piszkos grafitot alkalmaztak, majd áttértek nehéz vízre, de azzal sem mentek sokra.

Telegdi Bálint: Fermi és Szilárd
(tanulmány)
Kardos István: Akit elkerült a Nobel-díj
(tanulmány)
Bödők Zsigmond: A legsokoldalúbb „marslakó” Szilárd Leó: 1898–1964
(tanulmány)

Abonyi Iván: Szilárd Leó és H. G. Wells kapcsolata (A science-fiction jelentősége Szilárd Leó alkotásaiban)
(részlet)
Egy lehetséges belső monológ – gondolhatta volna Szilárd Leó

A neutron birtokában fontosabb most az energiatermelő reaktor építése. Ez a reaktor a radioaktivitás által feltárt energiát fogja előcsalogatni. Ehhez csak alkalmas anyag kell, ami egy neutronból többet csinál, hogy láncreakció alakulhasson ki. Előre hát, a láncreakció a fontos ötlet, szabadalmaztassuk mielőbb! – bár még nincs meg a tulajdonképpeni üzemanyag. A szabadalom után végig kell vizsgálni az elemek magjait a neutronsokszorozás érdekében. Versenyhelyzet van, Fermiék, Joliot-Curiék és mások is itt tapogatnak! Ki találja meg elsőnek? Hahn és Strassmann találnak ilyet.

Forrás: Természet Világa, 1998. április

Teller Ede: Magyarok hozzájárulása az Egyesült Államok hadseregének fejlesztéséhez a második világháború alatt és után
(tanulmány)
William Lanouette: Szilárd Leó: fizikus és békecsináló
(tanulmány)
David Grandy: Szilárd Leó és szabadalmai
(tanulmány)
Szilárd Leó
(szócikk)
Alvin M. Weinberg: Szilárd Leó, a bomba és a világbéke jövője
(tanulmány)
Szilárd Leó – zseni árnyékban
(kerekasztal-beszélgetés)
Szilárd Leó: Levél Sztálinhoz
Hargittai István: Marslakókról földi perspektívából
(esszé)
Telegdi Bálint: Szilárd, a feltaláló: Gyorsítók és ami ezután következik
(tanulmány)
Rósa Géza: Áttekintés a különböző atomerőmű-típusokról
(tanulmány)
Csikai Gyula: Szilárd Leó életműve és hatása
(tanulmány)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal