Veronika, moldvai csángó
alakjában Viron, legendabeli asszonyalak, aki a középkori jámbor néphagyomány, majd
nyomában a keresztúti ájtatosság hatodik állomása szerint kendőjét nyújtja a
kereszthordozástól verejtékező Jézusnak: a kendőn rajtamaradt az Üdvözítő
képmása.
A kései legenda a vérfolyásos asszonnyal (Máté 9, 20),
nyugaton néha Mártával, keleten pedig a Nikodémus apokrif evangéliumában feltűnő
Kananeus Berenikével azonosítja, amelyből a verum
ikon (= hiteles képmás) szóval való összecsengése következtében a
Veronika név alakult ki. A legenda még azt is tudni véli, hegy a nagybeteg
Tiberius római császár hall egy judeai csodatevőről, Jézusról, és már csak tőle
vár gyógyulást. Ezért követet küld Jeruzsálembe, aki azonban már csak akkor
érkezik meg a szentvárosba, amikor Jézust keresztre feszítik. Megismerkedik
Veronikával, aki egy kendőn Jézus képmását őrzi. Meg akarja vásárolni. Veronika
nem válik meg tőle, de kész arra, hogy a császárt fölkeresse. Tiberius a kép
láttára meggyógyul, erre a kincset drága foglalattal látja el.
A legenda más változata szerint a Tiberiust meglátogató
Veronika Péter és Pál római környezetébe került. Halálos ágyán a később Veronika kendője néven híressé vált képmást
Péter utódára, Kelemen pápára hagyta.