JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 19.Névnap: Huba
    
 
Hónapok
MÁJUS 8. – SZENT MIHÁLY FŐANGYAL MEGJELENÉSE
 
Szent Mihály főangyal - Párizs, Notre Dame (Fotó: Legeza Dénes István)

Szent Mihály főangyal - Párizs, Notre Dame (Fotó: Legeza Dénes István)

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Mihály megjelenése. Az ünnepet középkori misekönyveink adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis váltakozó neveken tartják számon. Régi kalendáriumainkban: Szent Mihály jelenete.

A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang nyílásában meg is találták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült. A különös dolgot jelentették a püspöknek, ki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára adta, hogy a barlang az ő Szent helye. Erre templommá alakították át, és Monte Gargano néven jeles búcsújáróhely lett belöle. Középkori legenda szerint angyali seregek végzik benne az isteni szolgálatot.

Bebo Károly: Szent Mihály
(szobor)
XVII. század végi magyarországi festő: Szent Mihály
(festmény)

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Megjelenése többszöri esemény volt, Először Garganus hegyén jelent meg. Apufiában, Sypontus városa mellett van egy Garganus nevezetű hegy. Az Úr 390. esztendejében a nevezett Sypontus városában élt egy Garganus nevezetű férfiú, aki némely könyvek szerint arról a hegyről kapta a nevét, vagy – mások szerint – a hegy kapta róla a nevét. Ennek az embernek számtalan juha és marhája volt. Egyszer az állatok a nevezett hegy oldalában legelésztek, s történt, hogy egy bika elbitangolt a csordából, s fölhágott a csúcsra. Este az egész csorda hazatért, csak ez a bika nem, s a gazda nagy csapat szolgával együtt úttalan utakon kereste, míg végül a hegytetőn egy barlang szája mellett bukkantak rá. Megdühödött a gazda, hogy így elkóborolt a bika, és mérgezett nyilat lőtt ki rá, de-mintegy a széltől megfordítva – azt találta el, aki rálőtt. A dolog felkavarta a polgárokat, és elmentek a püspökhöz, hogy megkérdezzék erről a fölöttébb furcsa esetről. A püspök háromnapi böjtöt szabott ki rájuk, és intette őket, hogy Istentől kell kérniük a talány megoldását. A böjt leteltével megjelent Szent Mihály a püspöknek, mondván: „Tudjátok meg, hogy azt az embert az én akaratomból találta el a saját nyila. Én vagyok Mihály arkangyal, és én eldöntöttem, hogy a földön e helyt lakozom, s biztonságban megőrzöm. Ezzel a jelzéssel akartam tudtul adni, hogy én vagyok e hely felügyelője és őrizője.” A püspök és a polgárok körmenetben vonultak arra a helyre, és mert nem mertek a barlangba lépni, a bejárata előtt buzgó könyörgésekbe kezdtek.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Szent Mihály és a bika

A legenda antik ihletésű, és naptári tartalmakat hordoz. A Szent Mihály barlangjába szökő bika mindenekelőtt magát a Bika havát jelképezi. Garganus gazda neve, a szökevény marha húsa és a püspök parancsolta böjt együttesen a május 1-jével kezdődő régi böjtös időszakra utal. Garganusban nem nehéz felismerni az egy ciklussal korábbi bő periódus nagyevőit, gulyásait (Gargantua, Garanus). Ám hogy a legendát véletlenül se vonatkoztathassuk a farsangvégre, arról gondoskodik az ünnep dátuma, és néhány olyan mozzanat, ami Hermész májusi marhatolvajlásához kapcsolja. Mindenekelőtt – mint a maga helyén látni fogjuk – Hermész funkcióinak első számú örököse Szent Mihály volt a keresztény szimbolikában. Garganus bikája Szent Mihály barlangjába szökik, és Hermészt a marhalopás után szintén egy barlangban leli meg üldözője, Apollón, aki – ha ezúttal nem is lődöz nyilaival, mint Garganus és társai – mindenesetre nyilairól ismert isten. A „garganus” Apollón, azaz a nagyevő napisteni gulyás (v. tolvaj) elterjedt őstípus. A regék, mesék és eposzok hősei ismertek falánkságukról. A bikaölésben, marhalopásban is jeleskedő Héraklész – a naphérosz épp Gérüón-Garanus gulyáját hajtotta el – ültő helyében felfalt egy ökröt. Ökörfaló gargantuákkal találkozunk közép-ázsiai hősénekekben és magyar népmesékben is. Pl. a Nagyevő és társai mesetípus keretében: a Nagyevő a 366 tulokból álló gulyát egyenként lenyeli. A szám a napév napjaira utal, tehát napisteni teendőt idéz.

Bornemisza Péter: Az ítéletről
(részlet)
Sok szentek ezt látják, úgy vígadnak,
Úristennek térdet fejet hajtnak,
Felségének ők nagy hálát adnak,
Énekléssel dícséretet mondnak.
Ezen közben szent Mihály azt teszi,
Szenteket is seregekbe szerzi,
Angyalokhoz őket egyenlíti,
Tíz zászlónak alája intézi.
Babits Mihály: Szent Mihály
(részlet)
Kinek nevével élek, kardos angyal
önts hevet belém, kígyóval csatázni,
önts hitet belém, ördöggel vitázni
önts, megbirkóznom az örök varanggyal,
 
††† Ez a rémek pápája, tiarával,
 
minőt pápák viselnek és szemekkel,
 
minőt békák viselnek, s pikkelyekkel
 
s sárga mirigyek mérges ótvarával.
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal