JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2014. április 18.Névnap: Andrea, Ilma
    
 
Hónapok
ÁPRILIS 24. – SZENT GYÖRGY NAPJA
 
Sárkányölő (Kolozsvár, Románia)(Fotó: Konkoly-Thege György)

Sárkányölő (Kolozsvár, Románia)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
A sárkányölő

A légiónyi katonaszent legnevezetesebbje Kis-Ázsiában született a legenda szerint, és Palesztinában halt mártírhalált Diocletianus alatt. A IV. századból már tudunk kultuszáról, amely a keresztény légionáriusok révén terjedt el a birodalomban. Előbb a görög részeken, nyugati tisztelete csak a XIII. században vált általánossá. A keleti egyházban Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorral a nagy katonaszentek közé tartozik. Közöttük is ő a „zászlótartó”, hiszen Konstantinápoly védőszentje volt, s az Athosz-hegyi Festőkönyv előírása szerint képének minden templomban ott a helye. A cári birodalom, Bizánc szellemi örököse, Györgyöt a címerébe emelte, s később a legmagasabb katonai rendjelet (györgykereszt) róla nevezte el. Rómában az V. században már temploma volt, a frank Meroving királyok (448?–751) ősatyjuknak vallották. Különös tekintélyre tett szert a Brit-szigeteken. Oroszlánszívű Richárd saját védszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett. Jelvényét – fehér, illetve ezüst alapon vörös kereszt – a legelőkelőbb angol rend, a térdszalagrend viseli (alapítását 1345-re teszik), s a brit lobogó is a skót andrás- és az angol györgykereszt kombinációja. A lovagkorban tisztelete általánossá vált, más lovasszentekkel együtt:

Kolozsvári György és Kolozsvári Márton: Szent György
(szobor)
Szent György ikon
Paolo Ucello: Szent György legyőzi a sárkányt
(festmény)


Szent György szobra - Budapest, Halászbástya (Fotó: Legeza Dénes István)

Szent György szobra - Budapest, Halászbástya (Fotó: Legeza Dénes István)

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

György (Georgius) a geos, azaz ‚föld’ és az orge, azaz ‚művelni’ szavakból származik, olyasvalaki, aki a földet, azaz saját testét műveli. Ágoston A Szentháromságról szóló könyvében azt írja, hogy a föld jó a magas hegyek ormán, a dombok mérsékelt lankáin s az alant fekvő mezők lapályán. Az első jó a viruló fűnek, a második a szőlőnek, a harmadik a gyümölcsnek. Így volt Szent György kimagasló az alantas dolgok megvetése által, ezért volt övé a tisztaság virulása; mértékletes a jó és a rossz megkülönböztetése által, ezért volt övé az örök boldogság bora; és alacsony az alázat által, ezért ontotta a jócselekedetek gyümölcseit. Vagy pedig a gerar, azaz ‚szent’ és a gyra, azaz ‚homok’ szavakból származik neve, s ‚szent homokot’ jelent. Olyan volt ugyanis, mint a homok: nehéz, erkölcseinek súlyától, parányi az alázattól és száraz a testi kívánságtól. Vagy a gerar, azaz ‚szent’ és a gyon, azaz ‚harc’ szavakból ered, mint ‚szent harcos’, mert harcolt a sárkánnyal és a hóhérral. Vagy a gero, azaz ‚zarándok’, a gir, azaz ‚drágalátos’ és az ys, azaz ‚tanácsadó’ szavakból tevődik össze a Georgius név. Ő maga ugyanis zarándok volt a világ megvetésével, drágalátos a vértanúság koronájával, és tanácsadó az Ország hirdetésével.

 

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

 

Szent György-kultuszunk virágzására a számos egykorú, még felsorolandó patrocinium mellett jellemző, hogy Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek kötelessége volt az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme. A rendnek ötven tagja volt, aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. Jelszava: IN VERITATE IUSTUS SUM HUIC FRATERNALI SOCIETATI, vagyis: valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek. Fogadják, hogy pénteki napon ebédig lovagot vagy mást nem gyaláznak, nem kötekednek. Aki nem vigyáz a nyelvére, annyi hamus kenyérfalatot eszik éhgyomorra, ahányszor mást gyalázott.

 


Pécsvárad(Fotó: Konkoly-Thege György)

Pécsvárad
(Fotó: Konkoly-Thege György)

De Sancto Georgio
(részlet)
Hiv vitéze vala szent György az Christusnak,
Mert félelem nelkül lenni mi urunknak,
Valvan ö az Christust Istennek fiának,
Szent és diczöséges menyei kiralynak.
Kinek alhátatos oly lélek adaték,
Dioclecianusnak tüle itélteték,
Hátalma semminek hólot mert tártaték,
Menyekben Istentöl ö bátoritaték.
Végre házás társat Dioclecianusnak
Bálvany imadastul ottan pogányoknak
Szent György meg téréte hitére Christusnak,
Mellért martiroma lön az mi urunknak.
XXIV. april: Szent Györgyrül
(részlet)
Szent György diadalma, lön sok népek nyugodalma;
Sárkányt hogy meg-gyözte, Iesus nevèt el hirdette.
Sátán irigykedik, gyorson incselkedik;
támad Szent György ellen nagy képtelen:
Szent György, fejét adván Meg-hala, sok csudák után.
Mátyási József: A tavasznak mesés leírása
(részlet)
„Én vagyok a Szent György, a tőled várt követ,
 
A tavasz címerét nézd bár e zöld övet,
 
Ilyet már idei zöldségekből szövet,
 
Melyeken magam is heverésztem jövet.
Jupiter maholnap megdördül egében,
 
Fiatal tüzekkel villog fellegében,
 
Új ménköveket rak Vulkán a zsebében,
 
Mert az avast s rosdást nem fogja kezében.

Csorba János: Szent György napja

A következő népi hagyomány falusias, de babonás is volt a régi időkben. Szent György-napig volt szabad legeltetni a kaszálókat. Szent György- nap után így szokták kiáltani a határon: Hajtsd kis onnan a marhádat, már elmúlt Szent György napja! A babonás szokás meg, ahun fejőstehén volt, ott csipkebokrat tettek a kapura, hogy ne vigye el a boszorkány a tejet. Meg az, hogy a disznópásztor ezen a napon még sötét hajnalba hajtotta a csordát. [Ezt már senki nem tudta megmondani, hogy miért, talán hogy több legyen a szaporulat?]

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
(részlet)

A tavaszi Szent György nap magyar szokásanyagában alakoskodást nem találunk: a szomszédos népeknél azonban, a szlovéneknél, románoknál ezen a napon járnak a „zöld Györgyöt” megszemélyesítő, lombokba öltözött, esővel locsolt gyermekalakoskodók. Színjátékszerű formát ölt néha a György napi nyájkihajtás az oroszoknál. Bogatyrev könyve után idézzük: „A szmolenszki kormányzóság néhány körzetében figyelemreméltó népszokást őriznek meg mindmáig. Szent György napján, szertartásos módon ünnepélyesen hajtják ki a nyájat a tavaszi legelőre. A háziasszonyok szalonnával és tojással ajándékozzák meg ezúttal a pásztorokat. A szalonnából és tojásból ízletes ételt, úgynevezett 'jajecsnyicét' készítenek a pásztorok. Amikor a jajecsnyice elkészül, a vezér-pásztor maga köré gyűjti segítőtársait és szerepeket oszt ki rájuk. Az egyik 'nyúl' lesz, a másik 'vak', a harmadik 'béna', a negyedik 'vár', az ötödik pedig a 'vályú' szerepét kapja.

Dömötör Tekla: Magyar népszokások
(részlet)
György-nap

Hazánkban igen jelentős ünnep volt; olyan szerepet töltött be a magyar néphitben, mint május 1. nyugati szomszédainknál. Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap, mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. A régi boszorkányperekben állandóan felbukkan Szent György napja mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.


Szent György - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza
                        Dénes István)

Szent György - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)

Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások
(részlet)
A ráolvasások haszna

1. Hogy a „szépasszonyok” össze ne bogozhassák Szent György (április 24.) éjszakáján a lovak sörényét, előző este szentelt mákot kell az istálló köré hinteni, ezt mondva:

Szépasszony, akkor fond be a lovam sörényit, 
ha ezt a mákot megolvastad!

Jékely Zoltán: Szent György-komplexum
Nemhiába Szent György-napján születtem:
a Sárkány minden évben eljön értem.
Formát változtat és nemet cserélget,
de jön, de jön és rámtámad bizonnyal.
Ki sose tértem! Küzdöttem iszonnyal,
viaskodtam szablyával és szigonnyal,
s noha fejét eddig mindig levágtam,
szívét, belátom, el sosem találtam!
Most tört reám a legnagyobb haraggal!
Megszorított s már-már torkom harapja.
Szörnyű testét, tudom, hiába vágom.
S egyedül vívok vele a világon!


Sárkány graffiti (fotó: Legeza Dénes István)

Sárkány graffiti
(fotó: Legeza Dénes István)

Jékely Zoltán: Aki Szent György napján született
(részlet)
Ezer évig szeretne élni
s e világon mindent szeret,
és mindég csak az emberek,
az emberek az ellenségi.
Gonosz csillagoknak hatalma
küldte égő lelkét bele
s ha jó az alkonyat szele,
szegény mindég szállni akarna.
Van bűne s büntetést nem ismer,
mert minden bűne szertelen,
égből jött: az itéleten
jelen kell hogy legyen az Isten.
Somlyó György: Szent György
„A név a végzet”? Nem hiszem. De mégis
gyerekkoromtól meg-meglátogat
vértjében a sárkányölő lovag,
kinek neve véletlenül enyém is.
A szörny bűzös lehe arcomba csap
s érzem Galerius véres dühét is,
s rá a lassú, kéjes tűz-sercegést is,
ahogy szörny szajhaként testébe kap;
vagy ahogy régen Kappadóciában
lengett felé a lányok leple, lágyan,
hisz szép volt, ifjú, és bátor vitéz.
Túl legendák s babonák sűrü árnyán
hadd képzeljem egy percre el a máglyán
ropogó, csupasz emberi hitét.
Lakatos István: Szent György
Büszke vaspaták fennkölten tapossák
a bősz sárkányt, a gyalázatosat.
Ezer év óta, ezer bronzba öntve,
győz mindig a tiszta lovag.
Tudna csak szobrot vagy verset faragni
szegény sárkányok fajzata:
büszke bronzkörmük alatt nyomorultan
mindig egy szent vonaglana.

Orsós Attila: Sárkány / gyermekrajz

Orsós Attila: Sárkány / gyermekrajz

Hubay Miklós: Szegény szörnyek
(részlet)

Szent György vágtatva jön, hogy leterítse a sárkányt, és kiszabadítsa Angelikát. Milyen elragadó ez a Szent György, ágaskodó fehér lován, maga talpig ezüstben – s milyen rusnya a sárkány, csámpás lábával, denevérszárnyaival…

Vajon melyikük szereti jobban Angelikát?

Uccello képén Szent György lándzsája egyenest a sárkány jobb szemébe fúródik. A sárkány másik szeméből kiolvasható a vád, de lehet, hogy mondja is, elkeseredetten, csattogó fogakkal, vérét köpve:

– Idejöttél elvenni az én Angelikámat, s én most megdöglök érte.

Angelika kecsesen és derűsen áll a Szörny mellett. Mint aki már Szentgyörgynének tekinti magát. A Szörny most még ordít, csapkod a farkával, de nemsokára kiadja páráját, s elterül itt a barlang előtt, mint egy kifordított, nagy zöld esernyő.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal