Cirill: Tesszalonika, 827 – Róma, 869. február 14.

Metód: Tesszalonika, 815 körül – Velehrád, 885. április 6.

A fiatalabb, Konstantin (CIRILL volt a kolostori neve) Konstantinápolyban tanult, ahol a „filozófus” megtisztelő néven ismerték. Egy időre visszavonult abba a kolostorba, ahova bátyja, Metód (keresztneve valószínűleg Mihály volt) már évekkel azelőtt belépett. Később a két testvért a kazárok közé küldték a Fekete-tenger partjára. Politikai és vallási küldetés volt ez. Ekkor találta meg Konstantin Kerszonban Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit. Morvaországból Konstantin kincset hozott magával: a perikopákat és liturgikus szövegeket, amelyeket görögből ő fordított szláv nyelvre, és lejegyzésükhöz maga állított össze írásjeleket (ez az ún. glagolita ábécé, a cirill ábécé ősi formája). A görög misszió lelke Cirill volt, korának egyik legműveltebb görögje. Rómában II. Hadrián pápa ünnepélyesen fogadta őket, mert Szent Kelemen ereklyéit magukkal vitték. Itt Konstantin megbetegedett, és rövidesen, 869. február 14-én, negyvennégy éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezték nyugovóra, és mind a mai napig ott tisztelik. Fordításai mesterművek. Metódot kinevezték Pannónia és Morvaország érsekévé, s megkapta a szlávok között a szentszéki legátus hatalmát. Két és fél éven át fogva tartották Ellwangen kolostori börtönében. METÓD 885 virágvasárnapján halt meg, és székesegyházában temették el. A két testvér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet, de születésük szerint görögök voltak. Ünnepüket 1880-ban vették föl a római naptárba, július 5-re, Szent Péter és Szent Pál oktávájába. De már 1897-ben, amikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt ünnepelni kezdték, hetedikére, majd 1969-ben február 14-re, Cirill halála napjára helyezték át.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség