JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. július 22.Névnap: Magdolna, Magda
    
 
Hónapok
JÚLIUS 26. – SZENT ANNA ÉS SZENT JOÁKIM
 
Szent Anna (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Szent Anna (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„Anna örök”

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.

Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. A kiteljesedett középkori legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte az „első” Máriát, a majdani „Istenszülő” Szűzanyát. Joakim hamarosan meghalt, s Anna újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon és József. Anna Kleofást is eltemette, és újból férjhez ment egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a „harmadik” Máriát, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.

Anna és leányai, a három Mária, csak egy pogány képzetektől zsongó agyban alkothattak családot (a kopt keresztény felfogás odáig ment, hogy a három Máriából egyet csinált, s fiaikat Jézus fivéreinek tette meg). Együttesükben a zsidó-keresztényektől idegen archaikus istennőháromság képe kísért, amelyet a hellenisztikus korban egy-egy jelentősebb istennő és háromtagú kísérete jelenít meg (l. Héra és a heszperiszek, Aphrodité és a gráciák).



Szent Anna és Szent Joachim
A székelyföldi Szent Anna-tó
(összeállítás)
Szent Anna és Szent Joákim
(ikon)



Szent Anna és Szent Joachim - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom
                        (Fotó: Legeza Dénes István)

Szent Anna és Szent Joachim - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Az Anna-kultusz egyetemes társadalmi erejére jellemző, hogy a hét napjai közül a kedd hosszú évszázadokon át egészen az ő tiszteletét szolgálta.

Georg Schreiber kutatásaiból tudjuk, hogy a középkor elején keddet az angyaloknak, másutt Keresztelő Szent Jánosnak szentelték. Az új kultusz a németalföldi beginák között keletkezett, és a középkor végén vált az európai katolikus világban általánossá. Először a hónap első keddjét, majd az ünnepét megelőző kilenc keddet, végül az esztendő minden keddi napját szentelték neki. A pápák Szent Anna keddi kultuszát, főleg a mezőkövesdiektől szentannakedd néven emlegetett kilenc keddet, számos búcsúkiváltságban részesítették, ami az ájtatosságnak sok helyen, még századunkban is, eleven paraszti utókorát magyarázza.
Kedd tehát szinte egy félezreden át Szent Anna asszonynak szentelt nap. A Teleki-kódex szerint Szent Emerencia asszony terőbe esék és szülé az ő első leányát keddön, melyet neveze Annának. Szent Anna a hétnek neminemű keddin szüle. Egészségbe szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szíz Máriát. Mária keddön választaték Istennek szülőanyjává és keddön szabadula meg a testnek tömlöcéből.

[…]

A Szent Annának szentelt kedd évszázadokon át, még századfordulónkon is asszonyi dologtiltó nap volt. Nem csoda, ha Szent Annát a szegedi tájon Keddasszony szómágiás néven is emlegetik. Ez az elnevezés Katona Lajos helyes véleménye szerint nem a magyar pogányságban gyökerezik, mint egyesek föltételezték, hanem a középkor végének népi jámborságában. Lehetséges ugyan, hogy a Keddasszony képzetkörébe valami régi mitikus; nem föltétlenül jóindulatú, rettegve tisztelt női alak jellemvonásai is beleszövődtek, aki megbünteti azokat az asszonyokat, akik az ő napját, a keddet nem tartják tiszteletben. Ugyanakkor azonban a Keddasszony Szent Anna módjára és az ő képében meg is segíti a benne bizakodó, gyermekáldásért, könnyű szülésért könyörgő asszonynépet. Szőregi jámbor öregasszonyok még a múlt század végén is újhold keddjén misét mondattak Szent Anna tiszteletére.

XXVI. jvlii: Szent Annaról
(részlet)
Christus Annyának annya vagy,
Es azért méltóságod nagy;
Könyörögy értünk Szent Anna.
Unokádban gyönyörködgyél,
Szükséginkröl emlekezzél;
könyörögy értünk Szent Anna.
Betlen Anna
(részlet)
(A szolgával szerelmeskedő lány)
– Hallod-e, te Betlen Anna!
Állj ki te az udvarodra,
Imádkozzál az Istennek,
Bocsássa meg bűneidet!
Juhász Gyula: Anna minden
(részlet)
Anna, te vagy utam
És életem és sorsom.
Anna, örökre te vagy,
Akibe botlom!
Juhász Gyula: Anna örök
(részlet)
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen.

Jókai Mór: Útleírások
(részlet)
Szent Anna tava

Háromezer lábnyi magasban a tengerszín felett, körös-körül ezerkétszáz lábnyira feljebb emelkedő bércek által képzett medencében, vad erdők árnyában terül egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek kerülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fordul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mintegy sötét rámába fogva az ércvilágú vízlapot.

Ezalatt fenn a havasi hegytetőn megszólal a méla pásztorkürt elragadó hangja, a lélek gyönyörtől áradoz e fájdalmas édes zenétől, melynek ugyanoly csodás hatása van, mint a harangszónak; míg ez istent imádni hív, amaz hazát imádni készt, hogy arccal borulsz a földre, és sírsz és nem bírsz megválni attól.

Ha e hangokat hallád, csak akkor érted, miért szereti a tiroli és a székely oly igen a földet, amelyen született!?

Visszaemlékezünk mi is a história mondáira, és kölcsönben elmondjuk vezetőnknek, hogy ama romok helyén állt az ősi tűzhalom, melyen Bálványos vár lakói áldozatot hoztak a hadistennek, midőn az ősi vallást rejtegetve csak e völgy volt még övék és az a vár, melynek háza a fenyvesek mögött sötétlik: itt esküdtek véres harcot éjszakánként a székely rabonbánok vérvilágló fáklyafénynél, s ősi híre van e helynek.

Balassi Bálint: Huszonhetedik: Anna nevére.
Kiben a szeretője ok nélkül való haragja és gyanúsága felől ír
[Az én szerelmesem haragszik...]
(részlet)
ugyanazon nótára
Te böcsülhetetlen drága szerelmesem,
Kinek jóvoltában nyugszik fáradt lelkem,
Nincs kívüled nékem,
Ki sok bánatimban vigasztaljon éngem.
9
Hitemet én el nem felejthetem, higgyed,
Jutván eszembe mézzel folyó beszéded;
Hogy hadnálak téged,
Ha elmémben forog szüntelen szerelmed?
Molnár Anna
(részlet)
(Az elcsalt feleség)
– Jere velem, Molnár Anna!
Rengetegre, hosszú útra.
– Nem mehetek, Ajgó Márton!
Vagyon nekem hütös társam,
Hütös társam, jámbor uram,
Karonülő kicsi fiam. –
Addig hítta, addig csalta,
Lóra kapta s elrabolta.
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal