Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A stanfordi egyetem professzora, az ottani matematikai központ megalapítója, SZEGŐ GÁBOR (Kunhegyes, 1895. jan. 20. – Palo Alto, 1985. aug. 7.) Fejér Lipót és Eötvös Loránd tanítványa volt a budapesti Tudományegyetemen. Első világháborús katonai szolgálata alatt megismerkedett Kármán Tódorral; valószínűleg a köztük kialakuló barátság is közrejátszott abban, hogy érdeklődése az aerodinamika és az elméleti fizika felé is kiterjedt. 1921-ben Berlinbe költözött, majd származása miatt el kellett menekülnie Európából. 1938-ban Stanfordba hívták meg tanszékvezető professzornak; itt azután ő hozta létre a világ talán legtekintélyesebb matematikai központját. 1960-tól kezdve rendszeresen hazalátogatott, élénk szakmai kapcsolatot ápolt a magyar matematikusokkal. Leghíresebb műve a Pólya Györggyel együtt írt Aufgaben und Lehrsatze aus der Analysis, amely az analitika számos területét dolgozza fel, sőt a fizika is helyet kap benne, ezen kívül ezen a területen a legkiválóbbnak tartott feladatgyűjtemény. Híres és jelentős az ortogonális polinomokról írt műve. Sok szállal kötődött az elméleti fizikához is.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)