JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
DECEMBER 26. – SCHULEK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1872
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


SCHULEK JÁNOS (Budapest, 1872. dec. 26. – Budapest, 1948. júl. 7.): építészmérnök, a Halászbástya építésvezetője (építőjének fia), továbbá a visegrádi Mátyás-palota megtalálója (1934) és feltárója.

Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1894-ben. 1894-től tanársegéd. 1899-től 1902-ig a Halászbástya építésvezetője apja mellett. 1903-tól haláláig – rövid megszakításokkal – építészi magángyakorlatot folytatott. Kezdetben apja munkatársaként több műemlék helyreállítását vezette, majd a húszas években számos magán- és középületet (aszódi evangélikus gimnázium, sárospataki internátus, szadai református és kelenföldi evangélikus templom stb.) tervezett és épített. 1933 – 44 között a Mátyástemplom renoválását irányította. 1934-ben több méteres földhordalék alatt felfedezte Mátyás király visegrádi palotájának maradványait. Ez időtől haláláig munkásságának középpontjában e nagy jelentőségű lelet feltárása állott. 1947–48-ban a II. világháborúban megrongálódott Halászbástya helyreállítását is ő vezette. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója volt.

Takács Tibor: Magyarország Várai
(részlet)
A visegrádi vár

Számtalanszor kérdezték azok, akik hittek abban, hogy meg lehet találni Mátyás fényes palotáját. Hiszen nem nyelhette el a föld? A kor kitűnő szakembere: Varju Elemér, az MTA levelező tagja, ellentmondást nem tűrően jelentette ki a Magyar várak című 1932-ben megjelent munkájában: „...Az Oláh Miklós által kijelölt helyen még falmaradványok sincsenek!”  Máshol ezt írja: „Teljesen felesleges a váron kívül épített palotáról beszélnünk. Ez a szentírásként, csalhatatlannak hitt elbeszélés csoda dolgokat mesél Mátyás visegrádi palotáiról... Oláh Miklós elbeszélése a török követről, aki a visegrádi pompa láttára elfelejtette a mondókáját, egyszerű vándor anekdota. Eltűnt, szertefoszlott, majdnem mint egy álom...”

Ám volt egy fanatikus ember, aki mégis hitt Mátyás palotájának legendájában!

Ő Schulek János építész. Nem sajnálta a fáradtságot, hogy végigkutassa az alsóvártól a falu templomáig a hegyoldalt, mert szerette volna megtalálni az egykor-volt palotát. De semmit sem talált. És milyen a szerencse. 1934 szilveszterén – a lelkes kutató – felfigyelt egy magas támfalra az erdőhivatal telkével határos gyümölcsösben. Eljött a csoda! Egy dongaboltozat vállát, s az Oláh Miklós által leírt lépcső végpontját találta meg. A következő év már teljes sikert hozott: kiásta a palotához tartozó kápolna maradványait, melynek padozata tele volt Mátyás-korabeli zöld és sárga csempékkel.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal