JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
NOVEMBER 19. – SCHULEK FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1841
 
Dombormű Szent István lovas szobrának talapzatán – a bal oldalon Schulek Frigyes (fotó: Vimola Ágnes)

Dombormű Szent István lovas szobrának talapzatán – a bal oldalon Schulek Frigyes (fotó: Vimola Ágnes)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


SCHULEK FRIGYES (Pest, 1841. nov. 19. – Balatonlelle, 1919. szept. 5.): építész, műegyetemi tanár, a magyar eklektikus építészet jelentős egyénisége. Akadémiai tanulmányait Bécsben Van der Hüllnél, majd Friedrich Schmidt mesteriskolájában végezte. 1870-ben Pesten telepedett le és Steindl Imre irodájában dolgozott. 1871-ben a Mintarajziskola tanára, 1872-ben a Műemlékek Országos Bizottságának építésze, 1903-tól 1911-ig a műegyetemen a középkori építészet tanára volt. Számos magyar középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez: a Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom átépítése (1873–1896), a jáki templom, a csütörtökhelyi kápolna, a kisszebeni templom, a lőcsei városháza stb. Tervei szerint épült a szegedi református templom (1880–83); az 1903-ban felavatott Halászbástya, a budapesti jánoshegyi Erzsébet-kilátótorony (1910).



Schulek Frigyes: Halászbástya
(ismertető)
Lengyel Géza: A Halászbástya építője. Schulek Frigyes
(részlet)

 

Schulek minden tiltakozása, az egész modern művészettel szemben tanúsított közönye ellenére, meglelhetők itt a kapcsok, amelyek az új, helyesebben újraéledt művészi elvekhez fűzik, az anyag, a konstrukció megbeszéléséhez, a mesteremberi szigorúsághoz, amelyet a legmodernebbek becsülnek leginkább minden kor művészeiben. Ha azután alaposan és sokszor megnézi az ember Schulek legismertebb, méltán legnépszerűbb alkotását, a Halászbástyát, a budavári templomot környező tér e pompás dekorációját és a hozzá vezető monumentális lépcsőt, már nem is látszik annyira képtelennek az a pittoreszk gondolat, hogy egy hajszálon múlik csak e művész - külső modernsége is. A Halászbástya tisztán téralakító célokat szolgáló galériái és saroktornyai részleteikben román stílusúak. Ezek a részletek, a takarékosan kimért ornamentika, a vaskos oszlopfejek azonban nem döntik el a stílust. A feladat a korai középkorban, mondhatni, ismeretlen volt, a bástya akkor erődítési célokat szolgált, ma legfeljebb támasztófal rendeltetése van és Schulek nagyon helyesen elejét vette annak is, hogy a Halászbástya álerődítmény gyanánt hasson, éppen az aránylag könnyű galériák, a nagy nyílásokkal áttört tornyok segítségével. A lépcsőzet maga, ez a monumentális, szabad, kényelmes feljáró rendeltetésére, céljaira nézve teljesen modern. Néhány ornamens helyettesítésével egy-egy részlete tökéletesen új ízt kapnak, modern volna, középkorból táplálkozó modern, amint nem egy modern építészt ihlettek meg egyiptomi, asszír vagy indus emlékek.

 

 


A Halászbástya(fotó: Vimola Ágnes)

A Halászbástya
(fotó: Vimola Ágnes)

A Halászbástya este(fotó: Vimola Ágnes)

A Halászbástya este
(fotó: Vimola Ágnes)



Halászbástya(fotó: Vimola Ágnes)

Halászbástya
(fotó: Vimola Ágnes)

Szmrecsányi Miklós: Történeti művészet a Halászbástyán
(tanulmány)
Lengyel Géza: Schulek Frigyes emlékezetére
(részlet)

 

Schulek Frigyessel az utolsó magyar dómépítő szállt sírba. Tanítványai, a szó igazi értelmében, nincsenek. Nincs, aki átvenné a mester örökségét, aki végigjárná a kegyetlen iskolát, aki a céhek korának hatalmas egyoldalúságával szentelné magát a kövek beszédének, a kövek titkainak ellesésére, aki megtagadná a közösséget a csábító, változatos jelennel s a lelki és anyagi aszkézisnek Schulek által kijelölt útját járná. A pécsi kis Zsolnay-szobor talapzatának munkáján öt évig dolgozott Schulek; a Szent István-szobor lábazatát még tovább formálta; a Mátyás-templom restaurálása – valójában teljes újjáépítés – csaknem negyed század odaadó munkájának eredménye. Ezt a feladatot hosszú ideig évi ezerkétszáz forint fizetésért végezte; közben idők, konjunktúrák változtak s művészek is, az ügyeskedők persze még inkább, tízszeresen túlszárnyalták őt munkáik száma és anyagi eredménye tekintetében. Schulek azonban „vixit pro literis et artibus”. Dolgozott és tanított egész életén át, előbb a mintarajziskolán, aztán a műegyetemen. Itt már a háború előtt elárvult katedrája. A középkori építészet oktatására megfelelőbb embert, művészt és tudóst teremteni sem lehetett volna s a magyar építészet nem hozott létre hozzá mérhető utódot. Az utolsó dómépítő szállt sírba vele, a tudomány nemzetközi nyelvének amatőrjeivel a legnagyobbak egyike, aki ismerte azt a csodálatos, isteni nyelvet, amelyen a kövek beszélnek.

 

A Halászbástyaa Mátyás-templomtornyából(fotó: Vimola Ágnes)

A Halászbástya
a Mátyás-templom
tornyából
(fotó: Vimola Ágnes)

A Halászbástya(fotó: Vimola Ágnes)

A Halászbástya
(fotó: Vimola Ágnes)

A Halászbástya(fotó: Vimola Ágnes)

A Halászbástya
(fotó: Vimola Ágnes)

A Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola honlapja

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal