JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 19.Névnap: Huba
    
 
Hónapok
MÁJUS 12. – SAJNOVICS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1733
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A neves csillagász és nyelvtudós, Sajnovics János (Tordas, 1733. máj. 12. – Buda, 1785. máj. 4.) korán árvaságra jutott és már 15 évesen belépett a jezsuita rendbe. Elöljárói felfigyeltek matematikai és csillagászati érdeklődésére, tehetségére és Bécsbe küldték, ahol Hell Miksa udvari csillagász mellé került. A tudós és tanítványa életre szóló barátságot kötött. Az 1760-as években VII. Keresztély dán és norvég király Mária Teréziától kért csillagászt a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulásának megfigyelésére, amelyet 1769-re vártak, és amely azért volt fontos, mert a mért adatok alapján a Nap-Föld távolságot akarták pontosan meghatározni. A királynő a feladatra Hell Miksát ajánlotta, aki segítőtársként Sajnovicsot vitte magával. Az expedíció a fiatalember számára azért is vonzó volt, mert a megfigyelések tervezett helyén, Vardő szigetén lappok éltek, és az ő nyelvük tanulmányozása alapján akart bizonyítékot szerezni a magyar-finnugor nyelvrokonságra.

A két tudós útja rendkívül megerőltető és veszélyes volt. A kopár, gyéren lakott, zord éghajlatú szigeten gerendából ácsoltak csillagvizsgáló tornyot, Sajnovics pedig rövid idő alatt kiválóan megtanulta a lapp nyelvet. A fontos csillagászati esemény előtt még volt idejük számos értékes tudományos megfigyelésre, mérésre, például az apály-dagály jelenségére, a tenger tükrén való fénytörésre, a delejtű sarki elhajlására, az északi fényre vonatkozóan; gyűjtöttek kagylókat és csigákat is. 1769. június 3-án került sor a Vénusz áthaladására a Nap előtt. A parallaxis szög mérése alapján a Nap és a Föld közepes távolságát 151,2 millió km-ként határozták meg, amely csak kis mértékben tér el a ma elfogadott, 149.6 millió km-es értéktől.

Sajnovicsnak sikerült bebizonyítania a finnugor nyelvrokonságot; erről hazatérőben Koppenhágában is beszámolt. Demonstratio című könyvében szókészletbeli és nyelvtani egyezések alapján bizonyította feltevését. Ő volt az első, aki állítása igazolására az összehasonlító nyelvtudomány módszereit alkalmazta. Hazatértük után Sajnovics a budai egyetem matematika tanára lett és 1778-ban kiadta Idea Astronomiae című könyvét, amelyet csillagászat-népszerűsítő munkának szánt.

Nagy tudományos jelentősége van Sajnovics naplójának és levelezésének is, amelyekben rendszeres meteorológiai és etnográfiai megfigyelések olvashatók. Fontos eredménye útjuknak az útközben elkészített sok részletes térképrajz is.

Bartha Lajos: Egy matematikus megalapozta az összehasonlító nyelvészetet – Sajnovics János emlékezete
(tanulmány)
Joannis Sajnovics: Demonstratio
Rezsabek Nándor: Sajnovics János emlékhelyei Tordason
(fotók)
Hetesi Zsolt: Hell Miksa és Sajnovics János nyomában
(tanulmány)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal