JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 21.Névnap: Sámuel, Hajnalka
    
 
Hónapok
AUGUSZTUS 3. – RÓTH MÁRTON SZÜLETÉSNAPJA – 1841
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


RÓTH MÁRTON, (Késmárk, 1841. aug. 3. – Igló, 1917. febr. 25.): iglói főgimnáziumi tanár, a Magas-Tátra korabeli turistamozgalmának kiemelkedő alakja.

1868-ban a pesti egyetemen tanári oklevelet szerzett. Az iglói főgimnáziumban a szemléltető földrajz- és természetrajz-oktatás úttörője volt. A Magas-Tátrában a menedékház-építkezések, útépítések és az útjelzések intézője volt. A Hernád-szoros vidékének feltárását ő kezdeményezte. A Magas-Tátrában a Róth Márton-csúcs, a Hernád-szoros környékén a Nagy-Szokol szurdoka viseli nevét. 14 éven át szerkesztette a Magyarországi Kárpát Egyesület évkönyvét. Az Egyesületben különböző vezető tisztségeket töltött be.

Magyarországi Kárpátegyesület
(részlet)

 

Iglói korszak (1891–1920)

 

Az iglói korszak vezetősége javarészt az iglói gimnázium tanári karából került ki. Fischer Miklós és Róth Márton e korszak legérdemesebb munkásai; előbbi az adminisztráció és reprezentáció, utóbbi a gyakorlati munka és turistanevelés vezetője. A tátrai útépítések javát Dénes Ferenc tervezte és tűzte ki, Igló hegyei között Karoliny Mihály és Hajts Béla dolgoztak, keleten Siegmeth Károly; a turistairodalommal Posewitz Tivadar foglalkozik. A helyzet megváltozott: az egyesület 2000 tagot vesztett, sok előnnyel rendelkező riválist kapott, melyhez a féltékeny Késmárk is átpártolt Döller Antallal együtt; a turistamozgalom egyre szűkebb körű lett, mert a Magas-Tátra idegenforgalmi fejlesztésének, valamint a Kárpátok tudományos feltárásának kérdései mindinkább különváltak a turistaság problémáitól. Az új vezetőség azonban megbirkózott a veszélyekkel, biztosítani tudta az egyesület nyugodt, zavartalan életét s meg tudta őrizni ennek vezető pozícióját. A Magas-Tátrában - ahol az egyesület egyedül dolgozott - új munkatársak jelentkeztek: az MKE Sziléziai Osztálya, az MTE, az MTE Késmárki Osztálya (Tátra-egylet) és az erdőkincstár. A Poprádi-tó menedékháza magánkézbe került, a Felkai-tónál az MKE Sziléziai Osztálya 1895-ben, a Nagytarpataki-völgyben a kincstár, a Kistarpataki-völgyben az MTE épített menedékházakat, míg az MKE a negyedik Zöldtavi-menedékházat építette fel (1897). Természetesen az útépítések és útjelzések nagyobb részét azután is az MKE végezte.

 

Forrás: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség honlapja

 

 

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal