JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 19.Névnap: József, Bánk, Józsa
    
 
Hónapok
 
A Dohány utcai zsinagóga (fotó: Gottl Egon)

A Dohány utcai zsinagóga
(fotó: Gottl Egon)

Tisri hónap 1. és 2. napja
(szeptember 6. és október 5. között, csak hétfőre, keddre, csütörtökre vagy szombatra eshet)

23Az Úr így szólt Mózeshez: 24 „Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: A hetedik hónap első napja legyen pihenőnap számotokra, harsonazengéssel és ünnepi összejövetellel.” (Lev23, 23–24)

A hagyomány a teremtés napját a Biblia szerinti a hetedik hónap, Tisri, 1, napjára teszi, így Ros Hasana az újév ünnepe.

A világ teremtése óta eltelt éveket a zsidó bölcsek az összes, korukban létező feljegyzés tanulmányozásával, a Biblia által számon tartott életkorok áttekintésével számolták ki, a Teremtés könyvének első fejezeteiben említett éveket a ma használatos évvel egyenlő hosszúságúnak véve, a teremtés hét napját a mai napokkal egyformának tekintve. Így a teremtés időpontját i.e. 3761. Tisri hónap 1. napjára, este 11 óra 11 perc 20 másodpercre tették.

A Tóra az Emlékezés napja, és a Sófárfúvás napjaként említi ezt az ünnepet. A napot elmélyült imádkozás jellemzi. Az imák fő témája Isten korlátlan hatalma a világ és az emberiség fölött. Vallási kötelezettség ezeken a napokon a sófár hangját hallgatni, ami ősidők óta a bűnbánatra figyelmeztet.

Ros Hasanával kezdődik az a tíznapos önvizsgálat és bűnbánat időszak (tíz bűnbánó nap), amelyet a Jom Kipur, az engesztelés napja zár le.

Az ünnepi vacsorához kapcsolódó legismertebb szokás, amikor egy darab almát mézbe mártanak.

„Az Örökkévaló akaratából jó és édes évre virradjunk!”

Hahn István: Zsidó ünnepek és népszokások
(részlet)

Ros hasono ünnepének neve a Tórában: „kürtharsogás napja”, vagy „a kürtharsogás emlékeztetésének napja”. A Tóra a minden ünnepre vonatkozó munkaszüneten kívül, csak a sófárfúvás szertartását írja elő. Az ünnepnek naptári jelentőségéről és bűnbánó napi jellegéről, nem emlékszik meg. Maga a Ros hasono szó – „az év kezdete” – csak egyszer fordul elő a Szentírásban (Ezek. 40. 1.) és ott is – úgy látszik – az egész Tisri hónapra vonatkozik. Csak a Misna vonatkoztatta a Ros hasono nevet az újesztendő első napjára. Ros hasono ünnepének története világosan tanúskodik arról a fejlődésről, melyen vallásunk a Szentírás kora óta végigment. Azt a mélységesen érzelmi jellegét, megrázó hatását, mellyel most uralkodik a lelkeken, csak mondanivalójának folytonos gazdagodása, tartalmának elmélyülése adhatta neki.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
„Őszbe csavarodott a természet feje…”

A zsidóknál az ősz kezdőnapja egyúttal a (polgári) újév kezdete. (A Biblia tanúsága szerint a zsidók tavaszi évkezdettel is számoltak, a szent könyv az ünnepek leírásakor az évkezdő Tisrí havát a hetedik hónapként emlegeti. IIIMóz 23,23.) A tavaszújév ma is évkezdő ünnep – a „szent” időszámítás szerint.) A zsidó újév ideális esetben újholdra és az őszi napéjegyenlőségre esik, de mivel a zsidók holdnaptárral számoltak, és vallási előírásaik szerint az újév nem eshetett a hét bármely napjára, ezért a zsidó újév, Tisrí hó 1-je, vándorünnep: szeptember 6. és október 5. között mozog. Az évkezdet jelentőségéhez illően a zsidó év első hónapja teli van ünnepekkel.

Az újév kétnapos ünnepe, a Ros háSáná bűnbánati ünnep és szorosan kötődik a Jóm Kippúrhoz (Tisrí 10.), az „Engesztelés napjához”, melyet „hosszú napként” is emlegetnek, mivel a szigorú böjt miatt igen hosszúnak tűnik. A két ünnep közti időszak a megtérésé és a megbánásé. Ezek a „félelmetes napok”. A zsidó hit szerint Isten újév napján vizsgálja felül az emberek elmúlt évi cselekedeteit és Engesztelő-napkor hoz ítéletet. Ros háSánákor, az „Emlékezet napján” emlékeztetőül megfújják a sófárokat, a templomi kosszarv-kürtöket, ezek hangja serkent a tíz napos bűnbánatra.

Bethlen Gábor kiváltságlevele a zsidókhoz
(részlet)

[...]

egyrészt különös gondoskodásunkból, másrészt hazánk iránt érzett szánalmunkból kifolyólag, amellyel mindenek iránt viseltetünk – ezt a mi, a különféle háborús mozgalmaktól, az idegen népek betöréseitől feldúlt, végigpusztított országunkat különböző népek beköltöztével és azoknak adandó kiváltságokkal helyreállítani, hogy napról napra erősödve, régi erejét visszaszerezze, és a háború és béke diadaljeleivel ékeskedve megközelítse a régi Dáciát (avagy elérje a régi Dácia dicsőségét): tehát, hogy ezen óhajunk teljesüljön és Erdély a különböző népek bevándorlásával is művelődjék, hozzájárulván Méltóságos Sassa Ábrahám konstantinápolyi zsidó orvos-doktor közbenjárása: elrendeljük, hogy jelen kiváltságokat mindazon zsidó nemzetségbeliekkel szemben, akik Erdélyben kegyes engedelmünkkel le akarnak telepedni, a következő feltételek mellett szívesen fogadják, figyelembe vegyék és országunk minden lakosa megtartsa őket. E kiváltságokat a következő cikkelyben adjuk:


[...]

5.-ször. Szabad vallásuk leend, és azt rituális szokásuk szerint, de a mások zavarása nélkül gyakorolják.

6.-szor. Ha a keresztény állambeli zsidók Hispániából vagy más helyekről országunkba akarnak menekülni s itt mások vallását felvenni (ti. itt lakóknak vallási szabadságában akarnak részesülni), megígérjük, hogy ez szabad lesz nekik és ugyanezen kiváltságokban lesz részük.

Raj Tamás: Zsidó újévek – Naptárunk történetéről
(leírás)
Az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem honlapja
Ros Hásáná
(leírás)
Magyar zsidó honlap
ZSIDÓ ÜNNEP
(gyűjtőoldal)
Fehér László: Ima
(festmény)
Zsidó ünnepek
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal