JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. június 19.Névnap: Gyárfás
    
 
Hónapok
JANUÁR 22. – RIESZ FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1880
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A valós függvénytan és a funkcionál-analízis világhírű kutatója, RIESZ FRIGYES (Győr, 1880. jan. 22. – Budapest, 1965. febr. 28.) Zürichben, Budapesten és Göttingenben folytatta tanulmányait. Mint középiskolai tanár 1907-ben aratta első átütő sikerét egy párizsi szakfolyóiratban publikált tanulmányával. Ebben szerepelt a valós függvénytanban ma Riesz-Fischer-tételnek nevezett felismerés, amelyet ugyanebben az időben fedezett fel a német matematikus. Az 1920-as évek elején a szegedi egyetemen tanított; világhírű matematikai centrumot hozott itt létre és szakfolyóiratot alapított. Ő volt a funkcionál-analízis egyik megteremtője, ennek alaptankönyvét tanítványával, Szőkefalvi-Nagy Bélával írta meg. Kimagasló eredményeket ért el az integrálegyenletek valamint az analitikus függvények elméletének fejlesztésében is.

Riesz Frigyes
(ismertető, fotók)
Riesz Frigyes
(szócikk)
Riesz Frigyes feladványai
Strehó Mária: A halmazelmélet huszadik századi „Hajnal A”. Interjú Hajnal Andrásssal
(részlet)

 

Riesz Frigyes is tanította még. Milyen élmény volt őt hallgatni?

 

Nagyon öreg volt, képzelje, 70 éves lehetett! Fejérhez is bejártam a „specijeire”. Ő nem igazán tanított már akkoriban, nem érdekelte az, hogy egy anyagot előadjon. Csak a személyes élményei, meg az egyénisége volt nagyon érdekes. Riesz még próbált tanítani, felolvasta a Leçons d’Analyse Fonctionelle-t, Szőkefalvival közösen írt világhírű könyvét, ami akkor jelent meg. Ha az ember előre elolvasta a fejezetet, sokat tanulhatott az előadásból.

 

Írta valaki a táblára, amit Riesz mondott?

 

Eleinte Császár Ákos írt, de amikor én jártam, akkor már a Pál Laci. Az öreg rászólt: „Ne írjon annyit, akkor nem látni!” Volt, hogy kettőt lapozott... A végén rájött, hogy valami nem stimmel. Igen. Az is volt, hogy testvérének, Riesz Marcellnek egy cikkét ismertette, akkor lapozott kettőt és megjegyezte: „Zavarosan ír ez a Marci...”.

 

Forrás: EPA – Magyar Tudomány, 2001. 4. szám

 

Petz Dénes: Neumann János tudományos öröksége
(részlet)

 

Fejér Lipót és Riesz Frigyes gyakran nyaraltak együtt Lillafüreden, egy ízben az Amerikából hazalátogató Neumann Jánost is sikerült elhívniuk. Neumann és Riesz legerősebb szakmai kapcsolódási pontja az ergodikus tétel volt. A statisztikus fizika ergodikus hipotézisét Koopmann a Hilbert-terek nyelvére fordította, és az unitér operátorokra vonatkozó megfelelő állítást Neumann bebizonyította. Neumann eredményére Riesz Frigyes adott egy nagyon frappáns bizonyitást, sőt más függvényterekre is kiterjesztette a tételt. Amíg Neumann a XX. század legnagyobb hatású matematikusa volt, addig Riesz Frigyes az egyik legelegánsabb. (Az „egyik” szó egészen biztosan elhagyható, ha a funkcionálanalizis területére korlátozzuk a kijelentést.) Neumann-nak nagyon tetszett a Riesz-féle bizonyítás, a hozzá írt levélben „rendkívül elegáns”-nak nevezi, és arra kéri őt, hogy eredményét az „Annals of Mathematics”-ban, a kor legerősebb matematikai folyóiratában tegye közzé.

 

Forrás: BMGE Matematikai Intézet honlapja

 

 

Galántai Aurél: A legjelentősebb 20. századi magyar matematikusok munkássága
Galántai Aurél: Matematika: A kutatások kiemelkedő tudományterületei
Varga József: Riesz Frigyes síremléke
(fotó)
Császár Ákos: Magyar származású matematikusok hozzájárulása a matematika fejlődéséhez
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal