JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 28.Névnap: Gedeon, Johanna
    
 
Hónapok
 
Az évszázad mérkőzése (A Londoni diadal c. diafilm
                    részlete)

Az évszázad mérkőzése
(A Londoni diadal c. diafilm részlete)

PUSKÁS FERENC, eredeti nevén Purczeld Ferenc (Kispest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.), a Kispesti AC és a Bp. Honvéd balösszekötője, 1945 és 1956 között 84 válogatott mérkőzésen szerepelt és 83 gólt szerzett. Tagja és (1950 és 1954 között) csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. Pályájának csúcsát az angol labdarúgó-válogatott elleni 6:3-as győzelem jelentette az 1953-ban játszott az „évszázad mérkőzésén”. Az 1954-es svájci világbajnokság berni döntőjén a FIFA a torna legjobb játékosának Puskást, legjobb csapatának pedig az Aranycsapatot választotta. Annak ellenére, hogy a németek 3:2-re legyőzték a magyar válogatottat, az ellenük játszott mérkőzést „a berni csoda” néven szokás emlegetni a labdarúgás történetében. A zömök termetű „Öcsi” az „Aranycsapat” kapitánya, a magyar labdarúgás legnagyobb játékosainak egyike. Már gyermekkorában felcsillant nagy tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB I-es kispesti csapatban. A háború után szinte rakétaszerű gyorsasággal értek be kivétele képességei. Bár alakja nem mondható eszményinek, igazán jól csak bal lábbal rúgott és fejjátéka sem haladta meg a jó átlagot, mégis kiemelkedő tudású, világklasszis labdarúgó vált belőle. Éveken át a világ legjobb csatárasként emlegették. Játékát rendkívüli robbanékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, szellemes, ötletekben, váratlan húzásokban páratlanul gazdag elgondolások, 30–40 méterre is hajszálpontos átadások, nagy mozgékonyság, a helyzetek tökéletes és gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte. A „tömör” termetű fiatalember mesterien, hadvezérként irányította csapatának játékát. Az egyik legilletékesebb, Orth György, így nyilatkozott Puskásról: „Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján”. A válogatott mérkőzéseken a mezőny legjobbjai közé tartozott. Sok emlékezetes játéka közé tartozott az 1952. július 28-án vívott olimpiai elődöntőben az előző olimpiai bajnok svéd válogatott ellen aratott 6:0-s magyar győzelemmel végződő mérkőzés, melynek hőse a káprázatos teljesítményt nyújtó „Öcsi” volt. Nagy gólképességét sokszor csillogtatta. 1950-ben az albánok ellen (12:0) négy gólt ért el. Négy további találkozón három-három gólt szerzett (1946, Luxemburg 7:2; 1948, Románia 5:1; 1949, Ausztria 6:1 és 1950, Ausztria 4:3). Több mint ötven válogatott mérkőzésen szerepelt a neve a gólszerzők között. Egyedülálló teljesítmény a magyar labdarúgás történetében! 1956-ban a forradalom leverésének hírére külföldön maradt. Akaraterejére, elszántságára példa, hogy Spanyolországba igazolva, súlyfeleslegétől rövid időn belül képes volt megszabadulni, s ennek köszönhetően folytathatta játékosi pályafutását. Harmincéves kora után is képes volt megújulni és a nézőket bravúros játékával elkápráztatni. Spanyolországban a világhírű Real Madrid csapatában 1958-tól egy évtizeden át sok sikerrel szerepelt. Új csapatában, háromszoros BEK győztes lett és többszörös gólkirályi címet ért el. Többször játszott a spanyol válogatottban is. 1963. október 23-án, az Anglia elleni Világválogatottban szintén helyet kapott. 39 évesen játékosként visszavonult és labdarúgóedzőként folytatta pályafutását. Számos klubnál dolgozott, legnagyobb edzői sikereit a Panathinakosz Athén csapatával érte el, mellyel két görög bajnoki cím elnyerése után 1971-ben a BEK döntőig jutott. Huszonöt év után, 1981-ben látogathatott haza először, hogy részt vegyen a Népstadionban szervezett VB-selejtező előtti díszmérkőzésen. Ez alatt a huszonöt év alatt Magyarországon elhallgatták külföldi sikereit, a hatalom megkísérelte elfojtani kultuszát. 1991-ben végleg hazatért és 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre szövetségi kapitánya lett. 2000-ben egészségi állapota megromlott, Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, haláláig egyre több időt töltött kórházban.

Közvetlen, egyenes modora, nyíltszívűsége emberként is rokonszenvet ébresztett mindenkiben.

Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a FIFA a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó 100-as listájára.

Puskás a magyar sport egyetlen kultikus személyisége, a világ legnagyobb sportolói között foglal helyet.

Puskás. Emlékezés a legendára
(összeállítás)
Puskás Ferenc
(gyűjtőoldal)
Puskás Ferenc
(ismertető)

Puskás Ferenc 1981. májusi madridi nyilatkozatának részlete

Az angol-magyar futballmeccs a mai napig a világ legnagyobb futballmeccse volt, kilencven év után nyert egy európai csapat Angliában a kiváló angol csapat ellen. Onnan indultak el az új dolgok és az új futballfelfogás. Amilyen nagy jelentősége volt, hát mit tudok mondani, ugyanolyan nagy probléma volt utána, amikor elvesztettük a világbajnokságot.

Esterházy Péter: Puskás, Gödel, passz
(részlet)

Puskás nem osztotta Heisenberg nézetét, ő mindig egyszerre tudván tudta a labda helyét is, sebességét is (igaz, a futball Euklidész világa, ahol a kapufák szögeinek összege mindig 180 fok).

      Én nem láthattam őt játszani, csupán egyszer, 1981-ben, hogy úgy mondjam, post festam, amikor 56 után először visszajött Magyarországra, és rendeztek neki egy díszmérkőzést a Népstadionban. A rendszer mintegy megbocsátotta, hogy nagy fia elhagyta 56-ban, örült, hogy Puskás legitimálja őt, emlékszem az ez ügyben mondott sok megrohadt kádárista mondatra, amely, a rendszer alkatának megfelelően, mondott is valamit, meg nem is.

      Puskás akkor már ötvennégy éves volt, világnagy pocakkal, tulajdonképpen önmaga paródiája, mondhatni, ezen a túlsúlyos módon korszerű, amit, a parodisztikusságot, nem is fedett el a 100 000 ember nosztalgiája, mert ez már a nyolcvanas évek józan vagy ironikus nosztalgiája volt, a csodálat és a csúfondárosság keveréke.

      Ám amikor Puskás egyszer avval a bizonyos legendás bal lábával úgy indította a szélsőt, hogy a labda negyvenméteres röppálya után, a hátvéd frizuráját borzolva esett a hátvéd mögé, úgy, hogy a szélső éppen akkor ért, lépett oda, s evvel a lépéssel azonnal behozhatatlan előnyre tett szert, akkor a 100 000 fáradt embernek elakadt a lélegzete: színről színre megjelent előttük, akár egy angyal, az emberi zsenialitás. (Ezeket a hosszú átadásokat eredményesen lehet gyakorolni, minél többet, annál jobban tudja az ember. Én ott fölmértem, tehetséges, ötödosztályú futballista, hogy nekem körülbelül 357 év gyakorlás kéne ahhoz, hogy ezt tudjam.)

Forrás: Élet és Irodalom, 2000. január 28.

Bertha Bulcsu: Különleges megbízatás
(részlet)

Reményvesztetten körülnézett a szobában. Töredezett blondelkeretekből a szülei meredtek rá. Gyenis Anna és Bordács Ignác. Az Alföldről felkerült szövőnő és a fáradt munkás, aki a külvárosi öntödék szürketisztítójában töltötte el az egész életét. Vasárnapi fényképek voltak, fakók, régiek, foltosak. Odább, a szüleitől balra, de még mindig az ágy felett, a saját fényképe függött. Bordács főhadnagy bajszosan, tele hittel, bizalommal. Odább egy széles nyári kép. A háttérben csapatsátor, a sátor előtt az egység tisztjei, közöttük Farkas Mihály, ahogy éppen kezet fog Bordács főhadnaggyal. Hasonló nyári kép függött a szekrényen túl is. Bizonytalan térben, közel egy tölgyfához, melynek csak az alacsonyabb ágai lógnak be a képbe, sok tiszt áll, középen Puskás Ferenc őrnagyi egyenruhában. Valamikor, talán húsz éve, Bordács Puskás Öcsi cirkalmas autogramját is megszerezte, és odatűzte a kép alá. Mindezen kívül még egyetlen képet lehetett látni a szobában. Ezt a szekrény oldalán. Újságkivágás volt. Anita Ekberg széles hátú, szürke csődörön ült, és nevetett.

Esterházy Péter: Termelési-regény
(részlet)

Armand úr nagy tehetségnek indult, 17 évesen hívták a Honvédhez, de pont akkor azon a nyáron, illetve annak a nyárnak az elején, mert a hívás szeptemberre eshetett, de pont akkor, eltörött a lába. A Puskás Öcsi rátartott a próbajátékon. „De nem akarta az Öcsi. Rendes krapek volt. Nyeste nekem a zsugákat az első felesben, én meg mentem, mint a száraz villám. A második felesben egymás ellen játszottunk. És akkor. Nagyon sajnálta az Öcsi.” „Meglátogatott?” „Á, hát azért az nem volt olyan nagy szám. Meg talán már kimentek az olimpiára. De frankón sajnálta. Ő vitt le a pálya szélére, odaintett két drukkert. Na papa, vigyék a gyereket az öltözőbe. Mint egy király. Hát az Öcsi az egy király volt.”

De meg akkor azért más volt. Hát már csak az: azok a meccsek. Egy százas. Ennyi a beugrópénz. „Nagyon szar idők voltak azok, apám, de lelkesedni azt nagyon tudtunk.” „Azt igen” – mondta szkeptikusan ő. „Ha csak feleannyi szorult volna belétek, akkor nincs az a küszködés vasárnap se a Goli ellen.” „Nyertünk.” „Á, nem erről beszélek. Tudod te, mi hogy együtt voltunk?! Nem hogy meccs előtt fél órával, mint ti, utána meg tűz arra a sok randira… Apám, mi ellógtunk az utolsó óráról a haverekkel, hogy jó helyünk legyen a piacon ládázni, a lét be a közösbe, aztán ki a Betonba spilázni estig pénzbe. Két tűzfal között, négyen-négyen. Nagy harakiri meccsek voltak. A falakon meg a bazi nagy föliratok, tudod, hogy éljena, meg lea, ami épp kellett.” A mesternek – miközben keser nosztalgiával gondolt az akkori közösségiségre – eszébe jutott egy álma. A gyárfalra, amely mellett, ha a pályáról a kocsma felé tart az ember, elmegy, oda piros betűkkel az van írva: ÉLJEN A MUNKÁSOSZTÁLY, s a mester álmában e felirat alatt ez állt: A SZOMORÚSÁGTÓL KEDVES TIRI MEGALVADT A VÉREM. „De tudja, barátom, én nem szeretem, hogy egy tejbolt vagy efféle mellett az áll: Halál erre-arra! Főként az az undorító, ahogy néhány betű elcsorog.” Igen, sokkal jobban szereti ő, ha óriási nemi szervek vannak a falra rajzolva, TE HÜLYE ERZSI A PISTI SZERELMETES, hullik a vakolat, s a téglák oly „disznón vöröslenek”, mintha a rajzok része lennének.

Armand úrék egyszer még a Puskásékat is megverték! „Biztos lelazázták” – mondta a mester kajánul. „Azok? Te azok úgy hajtottak, mint egy vébédöntőben. Ott nem volt különbség a meccsek közt, ott a játék szeretete volt.” „No, no – huncutkodott ő életelemeként (mely mint, jól láthatni, társadalmi haszon öltött testet) továbbra is –, és a kis pénz kis foci?” „Az megint más” – mondta Armand úr, s nem nevette el magát, annak ellenére, hogy a mester ezt várta. Pedig Armand úrból nem hiányzott az önirónia. „A futball az kivétel.”

A legendás „aranycsapat”, 1953
(fotó)
Hidegkuti és Puskás (A Londoni diadal c. diafilm részlete)

Hidegkuti és Puskás
(A Londoni diadal c. diafilm részlete)

Puskás Ferenc
(ismertető)
Százéves a magyar foci
(virtuális kiállítás)

Orbán Ottó: Utóhang egy művészetkedvelő koldussal
(részlet)

– Hová valósi ön?

– Magyarországra, Európába.

– Ne mondja, maga magyar! Nagyon örülök magának. Maguk nyerték Mexikóban a labdarúgás aranyérmét.

– Mi nyertük. Bombay és Delhi között olvastam az újságban, a repülőn.

– És a tokiói olimpián is a maguk csapata nyert.

– A mienk.

– És az ötvenes években volt maguknak egy nagy csapata.

– Volt. Aranylábú fiúknak nevezték őket.



Puskás Ferenc nemzetközi mérkőzéseken szerzett góljai
Real Madrid Stadion, Madrid (Spanyolország)(Fotó: Konkoly-Thege György)

Real Madrid Stadion, Madrid (Spanyolország)
(Fotó: Konkoly-Thege György)

Puskás Ferenc - Egy karrier számokban
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal