JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 24.Névnap: Gellért, Mercédesz
    
 
Hónapok
MÁRCIUS 29. – POLLÁK ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1865
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A világhírű gyorstáviró egyik feltalálója, POLLÁK ANTAL (Szentes, 1865. márc.29. – Budapest, 1943. márc. 30.) a grazi kereskedelmi és ipari akadémián folytatta tanulmányait, majd gabonakereskedéssel kezdett foglalkozni. Munkája mellett, kedvtelésként, rendszeresen folytatott optikai, elektrotechnikai és vegyészeti kísérleteket, esténként pedig saját készítésű távcsövével csillagászati megfigyeléseket végzett. Egy könyvben olvasott először a távolbalátó készülékről, mint a jövőben várhatóan megvalósuló műszaki csodáról. Elkezdte törni a fejét a megoldás, azaz a képátvitel lehetőségeiről. Elgondolásának lényege az volt, hogy a telefonmembránra erősített tükörrel lehetne fényjeleket átvinni egyik helyről a másikra. Végül nem képeknek, hanem az írásjeleknek az átviteli módját sikerült megoldania – elvileg. A gyakorlati megvalósításhoz Virág József – akkor éppen szabadalmi bíróként dolgozó – gépészmérnökkel szövetkezett. Először morze-jelek átvitelét oldották meg, mégpedig óránként 80-100 ezer szó sebességgel – az addig elért sebesség tízszeresével. Készüléküket nagy sikerrel mutatták be itthon és külföldön több helyen is. Később oly módon fejlesztették tovább a berendezést, hogy morze-jelek helyett folyóírást lehetett vele továbbítani. Sajnos, a gyakorlatba vételt sorozatos balszerencsés események – a finanszírozó amerikai bank csődje, a feltaláló-társ, Virág halála – miatt nem sikerült megvalósítani. A magyar postaigazgatóság eleve nem tartott igényt az új találmányra – az akkori körülmények között ekkora átviteli sebességre nem volt szükség. Franciaországban Pollák igazgatásával részvénytársaság alakult a gyorstávíró bevezetésére – ennek a kezdetben sikertörténetnek induló kezdeményezésnek az első világháború vetett véget: Pollákot, mint ellenséges állam polgárát kiutasították, vállalatát felszámolták. A feltaláló 1934-ben, már itthon, könyvet írt ígéretes, de alkalmazásra nem került alkotásáról. A készülékkel elért információ-átviteli sebességet még fél évszázadig sehol sem tudták túlszárnyalni – a nagy ötlet mégis csak kuriózumként, nyomtatásban – többek között a szabadalmi iratok lapjain – maradt fenn.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal