JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 19.Névnap: József, Bánk, Józsa
    
 
Hónapok
 
Szédertál (Fotó: Legeza Dénes István)

Szédertál (Fotó: Legeza Dénes István)

Hahn István: Zsidó ünnepek és népszokások
(részlet)
IV. Zarándok-ünnepek
Peszach

A zarándok-ünnepek között első helyen áll a Peszach, melyet Niszan hónapjának 15–22 napján ünneplünk meg. Az első két nap és az utolsó kettő ünnep, a közbeeső négy félünnep.

Kettős jelentőséget tulajdonít szentírásunk a Peszachnak. Ünnepe a tavasznak, az árpa kalászba-szökkenésének és ugyanekkor ünnepe a szabadságnak, a zsidó nép megszületésének. Ros Hasono mellett egyetlen olyan ünnepünk, melyre nagy lelki előkészületet kíván vallásunk. Ez a felkészülés már hat héttel az ünnep előtt kezdődik.

[...]

A népi felszabadulás boldog emlékei egyetlen nagy vallásos élménnyé sűrűsödtek: Peszach annak az egyetemes meggyőződésnek vált kifejezőjévé és hordozójává, hogy Isten a történelem minden eseményének legfőbb irányítója, hogy Isten nemcsak a természet erőinek, de az ember sorsának is Ura.

Pészach, a zsidó húsvét
Az egyiptomi kivonulás ünnepe: peszáh
(tanulmány)

Az ígéret földje (Fotó: Legeza Dénes István)

Az ígéret földje (Fotó: Legeza Dénes István)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Húsvét

A Peszáh, másképp a „kovásztalan kenyér” ünnepe az ótestamentumi hagyomány szerint az első zarándokünnep, amelyet a zsidók Egyiptomból való kivonulásuk emlékére ülnek meg, amikor is Isten tizedik csapásaként a halál angyala megölt minden egyiptomi elsőszülöttet, de elkerülte a zsidó otthonokat (a héber Peszáh jelentése: „elkerülés”). Ennek emlékére vágnak bárányt Peszáhkor a zsidók, mivel a kivonuláskor Isten parancsára bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfát, hogy az öldöklő angyal elkerülje őket. Ezért esznek az ünnepen mindmáig kovásztalan (keletlen) kenyeret, a menekülők ugyanis sietségükben nem tudták megvárni a kenyér megkelését. Peszáh ünnepét és vigiliáját, a széder-esti lakomát számos más, kivonulásra utaló, jelentőségteljes mozzanat szabályozza, ám mindezek együttesen sem tudják elfedni azt a tényt, hogy a zsidó húsvét valójában nem a történelemben, hanem a közel-keleti tavaszi évkezdet ősi szokásában gyökeredzik. A tavaszi bárányáldozat a „Kos korszakban” általános szokás volt a Közel-Keleten, kivéve Egyiptomban, ahol a kost isteni porhüvelyként, Hnum, Herisef, Amun, Ámon Ré néven tisztelték. (Az óegyiptomiak Bibliában taglalt „antiszemitizmusának” oka a kultusz különbözőségében rejlett. A juhpásztor héberek bárányt áldoztak és bárányhúst ettek, ami az egyiptomiak szemében „istengyalázás” volt.) Ami pedig a kovásztalan kenyeret illeti, fogyasztása éppenséggel nem ment kivételszámba, tehát ünnepi eledel aligha lehetett. A térségben ma is a lepénykenyér, a „hamuba sült pogácsa” a köznép legfontosabb eledele, a kelesztett kenyeret jóformán alig ismeri.

A Peszáh naptári jelentőségére maga a Szentírás világít rá, amikor évkezdő ünnepnek teszi meg (IIMóz 12,1–2). A zsidó naptár őszi évkezdettel is számol; tavasszal a szakrális, ősszel a polgári évet kezdi meg. Ez nem ellentmondás, az ősi naptárak fél évekkel számoltak, az emelkedő és a hanyatló Nap fél esztendejével. Az őszi fél évkezdetet magától értetődően egészíti ki a tavaszi.

Bethlen Gábor kiváltságlevele a zsidókhoz
(részlet)

egyrészt különös gondoskodásunkból, másrészt hazánk iránt érzett szánalmunkból kifolyólag, amellyel mindenek iránt viseltetünk – ezt a mi, a különféle háborús mozgalmaktól, az idegen népek betöréseitől feldúlt, végigpusztított országunkat különböző népek beköltöztével és azoknak adandó kiváltságokkal helyreállítani, hogy napról napra erősödve, régi erejét visszaszerezze, és a háború és béke diadaljeleivel ékeskedve megközelítse a régi Dáciát (avagy elérje a régi Dácia dicsőségét): tehát, hogy ezen óhajunk teljesüljön és Erdély a különböző népek bevándorlásával is művelődjék, hozzájárulván Méltóságos Sassa Ábrahám konstantinápolyi zsidó orvos-doktor közbenjárása: elrendeljük, hogy jelen kiváltságokat mindazon zsidó nemzetségbeliekkel szemben, akik Erdélyben kegyes engedelmünkkel le akarnak telepedni, a következő feltételek mellett szívesen fogadják, figyelembe vegyék és országunk minden lakosa megtartsa őket. E kiváltságokat a következő cikkelyben adjuk:

5.-ször. Szabad vallásuk leend, és azt rituális szokásuk szerint, de a mások zavarása nélkül gyakorolják.

6.-szor. Ha a keresztény állambeli zsidók Hispániából vagy más helyekről országunkba akarnak menekülni s itt mások vallását felvenni (ti. itt lakóknak vallási szabadságában akarnak részesülni), megígérjük, hogy ez szabad lesz nekik és ugyanezen kiváltságokban lesz részük.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek honlapja
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Vincze Kata Zsófia: Tradíció, emlékezés, értelmezés. Az egyiptomi kivonulás-történet értelmezése a mai budapesti zsidóság vallásos jelenségeiben
Izsák és Jákob - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza
                        Dénes István)

Izsák és Jákob - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)

A Tóra két nyelven, magyarul és héberül
Peszách – A Kivonulás Ünnepe
(ismertető)
Fehér László: Ima
(festmény)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal