JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


PÉCZELY ANTAL (Szilvásvárad, 1894. nov. 15. – Budapest, 1971. szept. 9.): bányamérnök, a bányászati szaknyelv művelője.

Tanulmányait Selmecbányán 1912-ben a Bányászati és Erdészeti Főiskolán kezdte meg, de ezt a háború miatt félbeszakította. 1915-ben hosszú időre orosz fogságba került, majd szaktudása alapján a szovjet rendszer Népgazdasági Tanácsába került, mérnökként vett részt az oroszországi új gazdasági irányításban. 1921 nyarán bányászati kutató expedíciót vezetett Észak-Szibériába, a Kurejka-folyó menti grafit- és antracittelepek kutatására. A sikeres expedícióról visszatérve Gljagyeny szénbányájának vezetője lett. 1923-ban a szovjet geológiai bizottság újabb szibériai expedíció bányászati kutató munkálatainak vezetésével bízta meg. 1924-ben hazatért, 1926-ban letette a bányamérnöki államvizsgát. 1927-től 1936-ig a rudabányai vasércbányászatban dolgozott, 1936-tól az Ózd vidéki szénbányáknál főmérnök, 1945 után vállalatvezető-helyettes volt, 1951-ben a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban műszaki fejlesztési csoportvezető volt. Útmutatásai alapján a Műszaki Könyvkiadó több szovjet bányászati szakkönyv magyar fordítását adta ki. 1951-től haláláig tagja volt a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztő bizottságának. Műszaki cikkei mellett számos közleményben foglalkozott bányászati-műszaki nyelvünk kérdéseivel, a szaknyelv művelője volt.

Rudabánya és a bányászat története
(részlet)

1918-tól Kállai Géza bányamérnök vette át az üzem vezetését. Rá várt a feladat, hogy a háborús években bekövetkezett hanyatlást visszájára fordítsa. Közben az ország életében drámai fejlemények következtek be. A trianoni határok megvonásával Rudabánya maradt az egyetlen valamirevaló vasércbányánk. Jelentősége tehát megnőtt, de ekkorra a felszínközeli oxidációs zóna legjobb minőségű és viszonylag könnyen hozzáférhető barnavasércét gyakorlatilag már lefejtették. A későbbiekben állandó ércminőségi és gazdaságossági problémák jelentkeztek, amelyeket fokoztak a korviszonyok miatt fellépő egyéb nehézségek. Az 1920-as évek elején a teljesítmény mindössze 10 %-át tette ki a háború előttinek, csökkent a meddő-letakarítás üteme, a foglalkoztatottak száma mindössze 333 fő volt.(…)

Az 1920-as évek közepétől az érctermelés lassú emelkedésnek indult, 1927-ben már elérte a 200.000 tonnát, és más mutatók is javultak. A szükséges műszaki fejlesztés azonban elmaradt, beszüntették az ércek előkészítő pörkölését, továbbra is elhanyagolták a meddőletakarítást.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal