JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. május 22.Névnap: Júlia, Rita
    
 
Hónapok
MÁJUS 6. – OLAJBAN FŐTT SZENT JÁNOS
 

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Olajban főtt Szent János

A május 6-i emlékünnep voltaképpen a római S. Joannis ante portam Latinam (a „Latin-kapu előtti Szent János”) templom fölszentelési ünnepe. A titulus János evangélista és apostol „mártíromságát” idézi. Legendája szerint Domitianus idejében a már öreg apostolt a későbbi templom helyén fortyogó olajjal teli katlanba vetették. János nemcsak hogy sértetlenül lépett ki belőle, de valósággal megfiatalodott (mesékből ismert mozzanat ez).

Az olívaolaj, amit az olajfa terméséből sajtolnak, a mediterráneumban a gabona mellett a legfontosabb termék. Nemcsak főztek vele, használták gyógykenetként is mérges csípések, égési és más sebek kezelésére, testápolószerként és mécsesbe, hogy az égő kanócot táplálja. Fájdalomcsökkentő és sebgyógyító hatásának tulajdonítható, hogy az ókori Egyiptom halott-kultuszában rituális kenetként használták, mint aminek hatalma van az élet fölött, mivel „egyesíti a tagokat, összeforrasztja a csontokat, s azokra visszanöveszti a húst”, vagyis segít megakadályozni a holttest teljes fölbomlását, ami az eltávozott túlvilági életét lehetetlenné tenné. Szent olajjal kenték föl – „tartósították” jelképesen – a zsidók királyait, ennek nyomán e művelet az európai koronázási szertartásoknak is legfontosabb mozzanata lett. Az olajfa termékenység- és tavaszpont-jelkép volt. Az antik világban az olaj(fa) a tavaszpont körüli fesztiválokon jutott szerephez, s az időszak védnökének, Athénének szent fája volt. Héraklész olajfa-buzogánya is részben tavaszpont-jelkép, a naphéroszok mindig ekkor ragadnak először fegyvert. A bibliai vízözön-elbeszélés galambjának a csőrében lévő olajág a téli árvizeket felszárító meleg érkeztét hirdeti. Tavasz-jelkép az olajág a keresztény szimbolikában is. Gábor főangyalt liliom helyett olajággal is ábrázolja az Angyali üdvözlet ábrázolásokon (márc. 25!), pálma helyett néha olajágat adnak a festők a hozsannázók kezébe Jézus jeruzsálemi bevonulásának ábrázolásain; a spanyolországi „ágak vasárnapján” (virágvasárnap) mindmáig az olajágé a főszerep, Jézust az Olajfák-hegyén fogják el ellenségei. Mindez összefügg azzal, hogy az olajütés elsősorban tavaszi munka. (Az olajbogyószüret novembertől márciusig tart, de mennél tovább marad a termés a fákon, annál magasabb lesz a magvak olajtartalma.) Így a tavaszi pogány termékenység-rítusokon már új olajat használhattak, s jutott bőven abba az üstbe is, amiben Szent Jánost főzték. S ha az olaj tavaszjelkép, figyelemre méltó az is, hogy az olajban főtt szent ünnepe: május 6-a a régi Rómában a tavasz zárónapja volt, s a csillagászati tavasz kellős közepére esik, 45–45 nap választja el mind a tavaszi napéjegyenlőségtől, mind a nyári napfordulótól.

Szent János apostol és evangélista

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Amikor János apostol és evangélista Ephesusban prédikált, a proconsul elfogatja és felszólítja, hogy áldozzon az isteneknek. Miután ezt megtagadta, börtönbe vetik, és levelet küldenek Domitianus császárnak, amelyben nagy szentségtörőnek, az istenek gyalázójának és a Keresztrefeszített követőjének nevezik. Domitianus parancsára Rómába viszik, s miután odaérkezett, gúnyt űzve belőle teljesen kopaszra nyírják, és a Latinnak nevezett városkapu előtt belevetik egy forró olajjal teli üstbe, amely alatt tűz ég, de semmi fájdalmat nem érzett, és sértetlenül jött ki belőle. Azon a helyen pedig a keresztények templomot emelnek, és ezt a napot, mint az ő vértanúságának napját ünneplik meg. Mivel ezek után sem állt el Krisztus igéjének hirdetésétől, Domitianus parancsára Patmos szigetére száműzik.

A római császárok nem azért üldözték az apostolokat, mert Krisztust hirdették – mivel ők maguk egyetlen istent sem utasítottak el –, hanem azért, mert Őt, úgymond, a szenátus kezdeményezése nélkül nyilvánították az apostolok istenné, ez pedig mindenkire nézve tilos volt.. Ezért olvasható az Egyháztörténetben, hogy midőn Pilátus egy alkalommal levelet intézett Tiberiushoz Krisztussal kapcsolatban, és Tiberius a maga részéről beleegyezett, hogy Krisztus hitét a rómaiak befogadják, a szenátus mindenestül visszautasította azzal, hogy nem az ő kezdeményezésükre nevezték istennek.

János apostol a Szent Koronán
(zománckép)
Masaccio: Szent Jeromos és Szent János
(festmény)
Stróbl Alajos: Evangélista Szent János
(szobor)
Reményik Sándor: Szent János-szobor
Úgy áll az elhagyott kert közepén,
Palástosan, aggon és egyedül,
Mint aki látott minden „jelenést”,
És mindent tud, és mindennek örül.
Az Istenbe s az őszbe elmerült.
És átnéz, messze néz át a kert fáin,
Kő-ajka zeng a déli verőfényben:
„Csak szeressétek egymást, fiacskáim”.
Azon Szent Janosról
(részlet)
SZent János lángját,
el-érvén s' napját,
dicsériük mint Lelkünk raját.
Annya méhében,
Jesus nevében,
Ugrot Szent János éltiben.
Szent Janos apostolrul/ Kenyeri Énekeskönyv
(vers)
A’ szent apostolokrol
(részlet)
DIcsirjük az szent Apostolokat,
Vigan szentellyük ünnep-napjokat;
Mert ég, s' föld bóldogsàgokat
Hirdeti; hogy kövessük úttyokat.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Ismeretes, hogy Olajbafőtt Szent János az egri főegyházmegyének és székesegyháznak ősrégi védőszentje: Már az evangélista főünnepénél (dec. 27.) szólottunk e titulus megválasztásának valószínű okairól. Miután egyrészt a karácsonyi ünnepkör liturgikus telítettsége, másfelől pedig a téli időjárás miatt nincs méltó alkalom a búcsú megülésére, búcsúnapul Jánosnak ezt az ünnepét választották. Középkori helyi liturgiája szerint az egész papság részvételével körmenet indult a székesegyházból a vár nagykapujához (ad magnam portam). Ez nyilván emlékeztetni akart a római kapunál történt jelenetre.

Nádas Péter: Fal
(részlet)

– A János apostolról hallottál? Látod, azért lehetsz te János, mert volt egy János apostol… Csak ezt te nem tudod…

Fejét lehajtotta, súlyos szemhéjai fáradtan lezáródtak.

–János apostol első levelének második része így szól – csendesen, áhítattal ejtette az első mondatot: – Ne szeressétek a világot, se azokat, akik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.

Hangja felcsapott.

– Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága és a szemek kívánsága és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból.

Ismét megcsendesedett.

És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.

Németh László: Emberi színjáték
(részlet)

Olyan, mint János evangélista, jutott Zoltán eszébe, ahogy ránézett. Maga is csodálkozott, hogy tévedt ez a bizarr gondolat belé, de amíg Gyurka beszélt, egyre erősödött benne a benyomás. Miért épp János? Mit tud ő Jánosról? Annyit, hogy a keresztre feszített Jézus őt adta az anyjának maga helyett. Olykor különös és kibogozhatatlan úton tévednek az ember tudatába a hasonlatok. De épp ezek az igaziak.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal