JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 19.Névnap: Huba
    
 
Hónapok
JANUÁR 10. – OLÁH MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1493
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A román fejedelmi családból származó magyar főpap és diplomata, humanista történeti és földrajzi író, Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. jan. 10. – Pozsony, 1568. jan. 14.) Mohács után Mária királynő kíséretével, titkáraként Németalföldre ment és itt fejezte be legfőbb művét, a Hungaria et Attila című történeti-földrajzi írását, amely hű gazdaságföldrajzi és művelődéstörténeti képet ad a középkor végi, Mohács előtti Magyarországról. Célja az volt, hogy mozgósítsa a keresztény Nyugatot a török ellen, az ország felszabadítása érdekében. Munkáját nagyrészt saját tapasztalatai alapján írta, de minden adatát, állítását gondosan ellenőrizte és ellenőriztette is, sőt, elkészülte után a kor néhány neves tudósával – még Rotterdami Erasmussal is – átnézette. Életében a kinyomtatására már nem került sor, kéziratban terjesztették, először Bél Mátyás jelentette meg 1736-ban.

Hazatérése után zágrábi majd egri püspök, később esztergomi prímás és királyi helytartó is volt. Ő tette át a prímási székhelyet – a török veszély miatt – Esztergomból Nagyszombatba, ahol a későbbi egyetem alapítását is előkészítette. Az ellenreformáció során ő hívta be az országba a jezsuitákat; a rend később az egyetem fenntartója lett. Levelezése, írásai, végrendelete értékes művelődéstörténeti kútfőként használhatók.

Oláh Miklós: Hungária
(részlet)

Hallottam az idősebbektől, hogy Mátyás király, amíg élt, mindig tartott vagy harminc festéshez értő íródeák szolgát, ezek legtöbbjét az ő halála után én még ismertem. Csaknem az összes másolt görög és latin kódex az ő munkájuk volt. Felügyelőjük, a dalmát Raguzai Félix – magát is ismertem már öreg korában, nemcsak görögül és latinul, de szírül és arabul is tudott, ezen kívül magában a festészetben is volt gyakorlata – szorgosan figyelte, nehogy hiba történjék a könyvek másolásában. Volt ezen kívül még két egyéb könyvtár is másutt a fellegvárban, bár az előbbieknél csekélyebb jelentőségűek. Mindezeket a török, Lajos király Mohács-mezei halálát követően, mely 1526. augusztus 29-én következett be, s miután Budát a következő szeptember 8-án elfoglalta, részint szétszaggatta, részint, miután más célokra az ezüstöt letépte, széthajigálta.

Kemény Zsigmond: A mohácsi veszedelem okairól
(részlet)

 

Én midőn a mohácsi veszedelemnek, e következései megrázó, nagyságánál fogva elsőbbszerű történetnek okairól kevésre terjedő lapokon s tehetségi képességemhez mérten töredékesen közlendem nézeteimet, csak az kívánok lenni honom lelkes fiaira nézve, mi volt az egyszerű munkás férfi kezében az ólomgolyóbis, mely azon pontban, midőn ő szendergett, földre koppanásával adott ébresztő jelt; minden célom tudniillik csak figyelemgerjesztés, s hozzátehetem, jutalmam erősebb kéz ily tárgyú dolgozatai nyomán mentől előbbi elfelejtetés.

 

 

Vörösmarty Mihály: Mohács
(részlet)
„Mely föld ez, mi virágzó tér az öreg Duna partján,
 
Melyen sárga kalász rengedez és buja fű?”
Nyögve felel, s csak alig hallatva s keservesen a föld:
 
„Hír temetője Mohács, s a magyar átka nevem.”
Miniatúra az Oláh család címeresleveléről I.
Miniatúra az Oláh család címeresleveléről: II.
F. Solimena: Oláh Miklós apotheózisa
(festmény)
Oláh Miklós esztergomi érsek síremléke
(fotó)
Zoltán András: Oláh Miklós Attila című munkájának 16. századi lengyel és fehér-orosz fordítása
(tanulmány)
Kovács András: Oláh Miklós címereslevelei
(tanulmány)
Oláh Miklós címereslevele, Pozsony, 1548.
Esztergomi érsekek 1000–1707
(cikk)
Kisfaludy Károly: Mohács
(részlet)
Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,
    Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!
Hollószárnyaival lebegett a zordon Enyészet,
    S pusztitó erejét rád viharozta dühe,
S vak diadalma jelét robogó villámival itten
    Honni vitéz seregink holttetemikre süté.
Bornemissza Péter: Cantio optima
(részlet)
Siralmas énnéköm tetűled megváltom,
Áldott Magyarország, tőled eltávoznom;
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Az Fölföldet bírják az kevély nímötök,
Szerémségöt bírják az fene törökök.
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Engömet kergetnek az kevély némötök,
Engöm környülvettek az pogán törökök.
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal