JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. június 19.Névnap: Gyárfás
    
 
Hónapok
JANUÁR 1. – OKOLICSÁNYI FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1894
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


OKOLICSÁNYI FERENC ((?), 1894. jan. 1. – London, 1954. okt.(?)): fizikus, a televíziózással kapcsolatos kezdeti kísérletek kiemelkedő alakja.

A budapesti műegyetemen megkezdett tanulmányait az I. világháború miatt félbe kellett szakítania. Leszerelése után néhány gyakorlati jelentőségű találmányát igyekezett megvalósítani, de az akkori hazai viszonyok ezt nem tették lehetővé. 1926-ban Berlinben végzett kutatómunkát az akkor induló távolbalátással kapcsolatban Mihály Dénessel és az ugyancsak magyar származású Wikkenhauser Gusztávval a Telehor A. G. keretében. Miután ezt a vállalatot a nürnbergi TEKADE cég magába olvasztotta, Wikkenhauserrel ott folytatta kísérleteit. Ez időben szerezte meg az erlangeni egyetemen fizikából doktorátusát. 1936-ban Wikkenhauserrel együtt a londoni Scophony Ltd. kutatólaboratóriumában működött. Előbb tükörcsavaros letapogató rendszerének fejlesztésével foglalkozott, majd ultrahanggal gerjesztett folyadék-rácsrendszerével sikerült jó minőségű televíziós képet előállítania. Az 1938. évi brit rádiókiállítás alkalmával már nagyméretű képeket vetítettek e rendszerrel. A II. világháború után a színes távolbalátás kérdéseivel foglalkozott; az USA-ban szabadalmaztatott színes sorváltós katódcsöve megelőzte a hasonló Lorentz-csövet és sorozatban gyártották. Elektronikus magosztályozó gépét egy londoni cég gyártotta, melynek haláláig főmérnöke volt.

Dr. Gács János: Egy korai magyar robot-szabadalom
(részlet)

 

Okolicsányi merész alkotói fantáziáját jól illusztrálja a leírás alábbi részlete:

„A találmánynak egy … alkalmazási alakja az embernek azt az érzést kölcsönözheti, mint hogyha teste egy más, új alakot vett volna fel. A vonatkozó antrophor ugyanis igen nagy vagy igen kicsi is lehet, kiképezhető egy madárhoz, bármilyen más állathoz vagy fantasztikus lényhez hasonló formában … Igen nagy terjedelmű antrophorok esetében a kezelőállomás az antrophor belsejében lehet elrejtve.”

Szellemes megoldással óhajtja csökkenteni a képátvitelhez szükséges sávszélességet a feltaláló: csak a képmező közepéhez rendel sok képpontot, mondván, a fejmozgást imitáló működésmód miatt mindig a figyelme centrumában lévő dolgokról vagy eseményekről fog a kezelő éles képet kapni.

 

Dr. Okolicsányi Ferenc kutatómérnök: Hangos-mozgóképberendezés
(szabadalmi leírás)
A távolbalátás történetének mérföldkövei: 1817–1940
Bödök Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében
(könyvajánló)
Tihanyi Glass Katalin: Hetven éves a modern televízió. A radioskop
(tanulmány)
Kaposy Miklós: A Magyar Televízió története
Gáspárik Attila: A tévé, a tévé, a tévé
(esszé)
Elblinger Ferenc: A katódsugárzás és az elektron felfedezése – Magyarok a TV feltalálói közt
Pusztai Ferenc: A magyar televízió fejlesztéséről
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal