JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. június 23.Névnap: Zoltán, Édua
    
 
Hónapok
MÁRCIUS 12. – NAGY SZENT GERGELY
 

NAGY SZENT GERGELY (Róma, 540 körül – Róma, 604. március 12.) ősei régi római arisztokraták voltak. Ifjúkorában közigazgatási pályára készült és gyorsan haladt egyre feljebb a hivatali méltóságok fokozatain. Harmincévesen Róma prefektusa lett. A siker dacára azonban csendes magányra vágyott, hogy csak szellemi értékekkel foglalkozhasson. Lemondott a prefektusi tisztségről és visszavonult atyja palotájába, amelyet kolostorrá alakított és Szent András apostol oltalma alá helyezett. I. Benedek vagy II. Pelagius pápa kiválasztotta és felszentelte a római egyház diakónusává, később kinevezte apokrisziárnak. Az apokrisziár a pápa követe és állandó képviselője a császári udvarban Konstantinápolyban, aki biztosította az összeköttetést az Egyház nyugati és keleti része között. 585-586-ban tért vissza Rómába, lemondott hivataláról és visszavonult az általa alapított kolostorba. 589-ben a Tiberis elöntötte Rómát, járvány pusztított, maga a pápa is életét vesztette. A római nép és a klérus egyetlen jelöltet látott csak: Gergelyt. 590. szeptember 3-án püspökké szentelték. Gazdaságpolitikája rendkívül sikeres volt. Liturgikus szövegeket írt, irodalmi hagyatékában 854 levél maradt ránk, Lelkipásztori regula című művében a papi méltóságot fogalmazta meg, Jób könyvéhez írt magyarázatokat, Dialógus című munkája az itáliai szentek életrajzainak gyűjteménye. Gergely pápa a középkorban a legolvasottabb szerző volt. VIII. Bonifác negyedikként a nagy nyugati egyházatyák közé sorolta Szent Ambrus, Jeromos és Ágoston mellé, bár teológiailag nem volt önálló gondolkodó. Nagy Szent Gergelyt 604. március 12-én temették el Rómában.

A 8. századtól temetése napján ünnepelték. Mivel ez a nap a nagyböjtbe esik, ünnepét 1969-ben szeptember 3-ra helyezték át (ezen a napon szentelték püspökké Nagy Szent Gergelyt 590-ben). A Gergely név népszerűsége miatt azonban az ünnep eredeti helyén, március 12-énél szerepel.

Nagy Szent Gergely
Nagy Szent Gergely: Esti himnusz
(vers)
De Sancto Gregorio papa XII martii
(részlet)
Közönségessen mint egy akáratbul
Papava tévék Isten intésébül,
Iol lehet magat menté mindenekbül,
Nem menék meg attúl.
Fel nem akára semmikeppen venni,
Azért ruháiat siet valtoztátni,
Elötte hamar barlángban ö menni,
Keszde magat röitözni.
Midön egy tüzes oszlop, ki az hegynek,
Holot fölötte láttaték az helinek,
Iele az ki lön ott valo létének,
Boldog szent Gergelynek.
Onnét szent Gergel akkor ki vonáték,
És szent Péter egyhazában viteték,
És méltoságra ottan valásztaték,
És fel-szentelteték.
Nagy Szent Gergely
(dombormű)
De Sancto Gregorio papa XII martii
(részlet)
Mind beszédével Christusnak egyhazát,
S mind irasával annyá szentegyhazát
Gyárapitotta Istennek szent aklát,
Igaz tudomaniat.
Donatistakat ö az Africaban,
Ariánusokat az Hispaniaban
Földre le nioma, mert bizot az Urban,
Az Christus Jesusban.
Es Angliaban küldé predikalni
Bölcz embereket az Christust hirdetni,
Az poganyságbul öket térétenni,
Az Christusban hinni.
Igy téréte meg uyonnan Angliát,
Kiért kövessük Istennek szolgáiat,
Mi mindenkoron urunknak szent pápiat,
És igaz pasztorát.
Szent Gergely pápa a trónon
(miniatúra)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„A tengeri sziklák rabja”

Már pápa, amikor egyszer a Tiberis kiárad, s a folyó mindenféle kígyót, szörnyet és egy nagy sárkányt „zúdít” a városra. Ugyan a „hullámok megfojtották és a partra vetették őket,” – írja az Arany legenda – de „rothadásukkal megfertőzték a levegőt.” Pestis tör Rómára, aminek a végét egy csodás látomás jelzi Gergelynek. Az Angyalvár tetején megjelenik Mihály arkangyal, és véres kardját a hüvelyébe dugja. A pápa neve napján nemcsak a Szűz és a Serleg csillagkép uralkodik az éjszakai égen, hanem a Szűz kezében látszó Mérleg csillagkép is, az Ítélet angyalának attribútuma. Mihály arkangyal, akinek névünnepét épp az évkör átellenes pontján tartjuk (szept. 29.) a Mérlegelő Szűz (Angyal) csillagképét is megtestesítette. (Nem mellékes, hogy a két napéjegyenlőségi csillagkép: a Halak és a Szűz együtt a kereszténység legfontosabb asztrális jelképei.) Ideillenek a pápának az Arany legendában idézett, a pestis során lejegyzett állítólagos sorai: „Mérlegelem, hogy mit kell most elviselnem, és mérlegelem azt, amit elveszítettem, s midőn látom a veszteséget, még nehezebbemre esik, amit hordoznom kell. Íme, nagy tenger hullámai csapdosnak, s lelkem hajóját hatalmas vihar lökései hányják-vetik.” (Kiem. tőlem.)

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Szent Eugenius életrajzában olvassuk, hogy abban az időben, amikor az egész egyház az ambrozián rítust követte a gregorián rítus rovására, a római pápa, Adrianus zsinatot hívott össze, ahol elhatározták, hogy a gregorián rítust kell egységesen bevezetni. A végrehajtó Károly császár volt, aki végigjárva a provinciákat, fenyegetésekkel és büntetésekkel kényszerített minden klerikust; az ambrozián rítus könyveit pedig mindenütt elégette, és sok rebellis klerikust bebörtönzött. Eugenius püspök a zsinatra megérkezve látta, hogy azt már három napja berekesztették. Ekkor bölcsességével rávette a pápát, hogy mindazon főpapokat, akik részt vettek a zsinaton, s már három napja eltávoztak, hívja vissza. Újra összehívták a zsinatot, és minden atya egyetértett javaslatával, hogy mind az ambrozián, mind a gregorián misszálét helyezzék Szent Péter apostol oltárára, zárják be jól a templom ajtaját, gondosan pecsételjék le több püspök pecsétjével, és ők maguk egész éjjel imádkozzanak, hogy az Úr valamiféle jel által fedje fel előttük, hogy a kettő közül melyik rítust kell inkább követni a templomokban. Megtették, amit elhatároztak. Reggel kinyitották a templom kapuit, s mindkét misszálét kinyitva az oltáron találták.

Mások hozzáteszik, hogy a Gergely-féle teljesen szét volt esve, és mindenfelé szétszóródva találtak rá, míg az ambroziánt úgy találták, azon a helyen kinyitva, ahogy hagyták. Ebből az isteni jelből megtudták, hogy a gregoriánus rítust kell elterjeszteni a világon, az ambroziánt pedig csak saját templomában kell követni. Az atyák pedig azt, ami isteni módon tudomásukra jutott, határozatba is foglalták, s mind a mai napig ez van érvényben.

XII. mar: Szent Gergely paparól
NAgy szentséggel tündöklöttél,
Szent Gergely, ily nagyra mentél;
Christus nevébe méltóságra léptél:
Romai Székben, Jesus helyében,
Hiven szolgáltál, szentül vigyásztál,
Hogy Nyáj ne féllyen, S' igaz hitben éllyen.
Méltóságban alázatos,
Minden jókban álhatatos,
Szent Gergely Pápa, tanitásban fontos:
Esedez értünk, Szent légyen éltünk;
Romai Hitben, Maradgyunk hiven:
Szentivel edgyüt áldgyuk Jesust. Amen.
[Szent Gergely doktornak …]
(részlet)
Szent Gergely doktornak
Híres tanitónknak
Az ő napja:
Régi szokás szerint
Menjünk Isten szerint
Iskolába.
Lám a madarak is
Hogy szaporodjanak,
Majd eljönnek;
A szép kikeletnek
Sok szép énekszóval
Zengedeznek.
Faltisz Alexandra: Gergelyjárás

Faltisz Alexandra: Gergelyjárás

Március
népi mondóka
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
[Gergő pápa napja ma van e világba. …]
magyar népdal
Gergő pápa napja ma van e világba.
Készülj, gyerök, mindjár viszünk iskolába.
Eleget hevertél itthon a kuckóba;
Sokat kandikáltál a kásás fazékba.
Ne bújj azér, István, Gyurka, Pétör, Jankó!
El ne szaladj, András, Mihály, Samu, Ferkó!
Könyvet vétess, József, Dániel és Lackó!
Elbírsz egy ábécét te is, öcsém, Palkó.
[Az Istennek szent áldása szálljon err' a házra! …]

(Adomány átvétele utáni záróének:)

Az Istennek szent áldása szálljon err’ a házra!
Köszönjük, amit jó szívvel adtak a számunkra.
Éljenek jó egészségben és szent békességben;
Holtuk után jusson lelkük örök dicsőségbe!

(Ha nem adtak ajándékot:)

Az Istennek szent áldása ne szálljon e házra!
Köszönjük, amit rossz szívvel nem adtak számunkra!
Éljenek rossz egészségben, békételenségben;
Holtuk után jusson lelkük örök sötétségbe!

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Az egyháztörténet úgy tudja, hogy a gergelyezés IV. Gergely pápa (827-844) intézkedésére terjedt el, aki ezzel hősünket, Nagy Szent Gergelyt, az iskolák, diákok egyik védőszentjét akarta megtisztelni. A játékot eredetileg három diákgyerek adta elő: egy püspök és két káplánja. A többi gyerekek megfelelő öltözetben egy-egy mesterséget képviseltek. A gyermekpüspök a templomban versbeszedett prédikációt mondott, majd tavaszköszöntő seregével bejárta a várost. Az ünnep egyúttal a diákok tavaszi félévének kezdete is volt, amikor új társakat toboroztak.

„A Calendae Martiae pogány szokásának – egészíti ki Kardos Tibor – és a görög tavaszdaloknak közös örökségeként Gergely pápát március elsején tavaszdalokkal köszöntötték... Valószínűleg római példára vált állandó jogává e kórusoknak a rekordálás is, vagyis köszöntő énekek előadása, karban való szereplés nagy ünnepeken, világi alkalmakkor is, sőt később már lakodalmakon és keresztelőkön...” Így lett Gergely pápa a középkori diákok és iskolák egyik legkedveltebb patrónusa. Névünnepe tavaszi félévkezdetnek számított, amelyet a diákok felvonulással, új tanulótársak felkutatásával ünnepeltek meg.

Ez volt a gergelyjárás, gergelyezés: a rekordáció egyik jellegzetes alkalma, amely régi hazánkban is virágzott, tudomásunk szerint a magyarok, németek, erdélyi és szepesi szászok, szlovákok között, de járta a cseheknél is. A hazai játékba részben az Aprószentek napján választott gyermekpüspök középkori hagyományvilága is beleépült.

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
(részlet)
Gergelyjárás, Balázsjárás

Az iskolás gyermekek köszöntőinek, dramatikus játékainak külön időpontja Balázs-nap (február 3.) és Gergely-nap (március 12.). A XVII. század óta gyakran szólnak a feljegyzések a gergelyjárásról, balázsjárásról. A kettő közül a gergelyjárás szokása a régebbi és elterjedtebb, valaha egész Közép-Európában és Nyugat-Európában igen népszerű volt. E nap az iskola téli időszakának befejező napja volt, s egyben a mezőgazdasági munka egyik kezdő napjának is tekintették. Gergely pápát, az iskolák patrónusát püspöki ruhában személyesítették meg, az iskolások katonás rendben, néha lovon vonultak fel. Ezen a napon kirándulásokat is rendeztek.

Elréd Borián: Nagy Szent Gergely és Szent Benedek találkozása
(tanulmány)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal