JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. szeptember 21.Névnap: Máté, Mirella
    
 
Hónapok
JÚLIUS 1. – MÜLLER FERENC JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1740
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A magyarországi bányászat kiemelkedő művelője, a hazai ásványtan és földtan egyik első tudósa, MÜLLER FERENC JÓZSEF (Nagyszeben, 1740. júl. 1. – Bécs, 1825. okt. 12.) a bécsi egyetemen filozófiát és jogot tanult, majd a selmeci Bányászati Akadémián szerzett oklevelet. Pályafutását bányatisztként az erdélyi sóbányáknál kezdte, ezután az akkoriban elhanyagolt bánsági bányák igazgatójává nevezték ki, amelyeket kiváló szervezőkészségével és szakértelmével jövedelmezővé tett. 1775-ben Tirolban szervezte meg a bányászatot és 1778-ban már kincstári tanácsosként tér vissza Erdélybe, ahol az egész, a birodalom szempontjából kulcsfontosságú erdélyi bányászat és kohászat főfelügyelőjeként dolgozik. Munkáját igen eredményesen végzi, lovaggá emelik és udvari tanácsosi rangot kap.

Nevét egy ásvány, a müllerinnek nevezett tellúrérc is megőrizte. A tellúr felfedezőjének személye ma is vitatott; három tudós is osztozik rajta. Ennek oka, hogy akkoriban jóval nehézkesebb volt az információk, hírek terjedése, a publikációk nagy késéssel jelentek meg és csak kevesek számára voltak hozzáférhetők még a szakemberek körében is. Az új fémes elemet Müller elsőként ismerte fel 1783-ban, és metallum problematicumnak nevezte el. Felfedezését 1784-ben tette közzé Born Ignác folyóiratában. Kitaibel Pál Müllertől függetlenül szintén kimutatta az új elemet 1789-ben, felfedezését azonban nem publikálta. Végül egy német tudós, Klaproth is magának vindikálta a jogot az új elem felfedezését illetően, aki azonban magától Müllertől kapott ásványmintát és az abban kimutatott új fémet önhatalmúlag nevezte el tellúrnak.

Müller munkássága elsősorban az Erdélyi-érchegység ásványainak vizsgálatára terjedt ki. Őt tartjuk az első magyar ásványkémikusnak. Jelentős német nyelvű művet is írt az erdélyi ásványokról. Személyében a tudós és a jó gyakorlati érzékkel rendelkező ipari szakember kedvező tulajdonságai egyesültek. Ennek köszönhető rendkívül sikeres életpályája, tekintélye, elismertsége.

Horváth Zoltán: Müller, Jacquin, Born
(tanulmány)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal