Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Kora egészségügyi reformjának egyik kidolgozója, az Orvosi Hetilap alapítója, MARKUSOVSZKY LAJOS (Csorba, 1815. ápr. 25. – Abbázia, 1893. ápr. 21.) először jogot tanult, majd a Festetich család támogatásával – ahol nevelősködött – végezte el az orvosi egyetemet. Állami ösztöndíjjal Bécsben képezte tovább magát; itt tanúja volt Semmelweis kutatómunkájának. Pestre visszatérve Balassa János sebészprofesszor asszisztense lett. Markusovszky Európában az elsők között alkalmazta az éterrel való bódítást, ezt először önmagán próbálta ki. 1848-ban ott volt a márciusi ifjak között, sebesülteket ápolt, honvédorvosi tanfolyamokon oktatott majd Görgey seregében törzsorvos lett. Ő kezelte Görgeyt, amikor fejsérülést szenvedett, vele volt Világosnál, az orosz fogságban és a klagenfurti száműzetésbe is követte. Pestre visszatérve politikai megbízhatatlanságára hivatkozva megfosztották állásától. Végül Balassa János – maga is börtönből szabadulván – vette maga mellé. Markusovszky azoknak a Balassa köré csoportosult fiatal orvosoknak egyike volt, akik közösen dolgozták ki a hazai orvosképzés, közegészségügy és felvilágosítás fejlesztésének terveit. 1857-ben megalapította az Orvosi Hetilapot, amelynek 32 évig állt az élén és amelyben ő maga is nagyon sokat publikált. 1863-ban létrehozta a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot. Az Andrássy- kormányban Eötvös József minisztériumában az orvosi és egyetemi ügyekkel foglalkozott.

Nagyon sok területen alkotott jelentőset: az orvosképzés korszerűsítésében, a közegészségügyi tanszék megalapításában, a kolozsvári egyetem orvosi karának megszervezésében, az orvostovábbképzés elindításában, az iskola-egészségügy szervezésében, az egészségügyi felvilágosításban. Emlékére díjat és emlékérmet alapítottak.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)