Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

LŐRENTHEY IMRE ((Pest, 1867. ápr. 17. – Nyírmada, 1917. aug. 13.): paleontológus, geológus, egyetemi tanár, a pannóniai-pontusi képződmények névadó kutatója.

Tanulmányait a budapesti egyetemen Hantken Miksa vezetése alatt végezte 1885–89-ben. Szünidőben az ország fontosabb geológiai vidékeit tanulmányozta, tanulmányutat tett Olaszországban, Svájcban, Franciaországban, Londonban. 1890-ben természettudományokból doktorált és a kolozsvári egyetemen Koch Antal asszisztense lett. 1893-tól a budapesti egyetemen Hantken, majd újra Koch asszisztense volt. 1896-ban a gerinctelen állatok paleontológiájából magántanárrá képesítették. 1897–98-ban Karl Zittel müncheni paleontológus mellett dolgozott. Hazatérve 1899-ben adjunktus lett a budapesti egyetemen. 1914-től haláláig a paleontológia tanára volt.

1896-ben Svájcban és Dél-Tirolban, 1898-ban Bajorországban folytatott paleontológiai-geológiai kutatásokat. Háromszor vett részt Lóczy Lajos kutatóútján; 1899-ben Olaszországban, 1901-ben Nyugat-Oroszországban, Finnországban és Németország keleti részén, 1902-ben Romániában, Dél-Oroszországban és a Kaukázusban. Érdeklődése három nagy területet ölelt fel: a pannóniai-pontusi képződményeket – az ő ajánlatára fogadta el a nemzetközi tudomány a pannóniai emelet elnevezést; a harmadkor (decapodák) paleontológiáját és Budapest környéke geológiai felépítésének tisztázását.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)