Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A felvilágosodás korának legnagyobb tudású magyar kartográfusa, LIPSZKY JÁNOS (Szedlicsna, 1766. ápr. 10. – Szedlicsna, 1826. máj. 2.) felvidéki gimnáziumi évei alatt alapos matematikai, mértani és földrajzi ismeretekre tett szert. 1784 után kadétként a katonai térképészetnél kezdett térképrajzolással foglalkozni. A II. József által elrendelt kataszteri felmérésben gyakorlati földmérési ismeretekre is szert tett. Az 1790-es években a török- és franciaországi háborúkban vitézségével, bátorságával tűnt ki. Ekkoriban már érlelődött benne az elhatározás Magyarország térképének elkészítésére; ehhez többszáz részlettérképet gyűjtött össze. Munkáját katonai elöljárói is támogatták, mentesítették a szolgálat alól és megnyerték számára József nádor támogatását, sőt, rendelkezésére bocsátották a titkos katonai felméréseket, iratokat is. Mindennek – és saját kitartó munkájának – eredményeként Lipszky 1797-1802 között egységes rendszer és méretarány szerint megszerkesztette Magyarország térképét, amely mintegy 20 000 helységet és egyéb földrajzi pontot tartalmazott. A Mappa generalis Regni Hungariae… 1:469 440 méretarányú térképe teljes egészében 1806-ban, a Repertorium (helységnévtár) 1808-ban jelent meg, majd 1810-ben egy kisebb méretarányú változat. Mivel a térkép nemzetközi viszonylatban is az egyik legszebb, legpontosabb alkotásnak számított, és mind a közigazgatásban, mind a postai forgalomban és a közlekedésben nagy jelentőségű volt, Edinburgh-ben és Bécsben is kiadták angol, német és francia nyelvű feliratokkal. Lipszky 1810-ben még egy négy lapból álló, 1:7200 méretarányú Pest-Buda térképet is kiadott.

1813-ban ezredesként vonult nyugállományba és haláláig birtokán gazdálkodott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)