JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
MÁRCIUS 10. – LÉVAI ANDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1897
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


LÉVAI ANDOR (Nagyvárad, 1897. márc. 10. – Budapest, 1964. nov. 13.): építészmérnök, műegyetemi tanár, számos budapesti ipari épület és bérház tervezője az ötvenes-hatvanas években.

Mérnöki oklevelét 1927-ben szerezte a budapesti műegyetemen. 1925-től 1944-ig több vállalatnál mérnökösködött. 1945 – 47-ben más építészekkel társas viszonyban helyreállítási tervezési munkát végzett. 1948-ban az Építéstudományi Intézetben csoportvezető, 1948 végétől 1949 végéig az Ipari Épülettervező Intézetben főosztályvezető, 1951-ig az Építésügyi Minisztériumban főosztályvezető-helyettes, majd főosztályvezető volt. 1952-től a műegyetem épületszerkezeti tanszékén docens, 1962-től haláláig műegyetemi tanár volt. Nevéhez fűződik számos ipari épület és bérház tervezése, az új létesítmények közül jelentős a budapesti Fehérvári úti rendelő (Szendrői Jenővel); részt vett a tanszék tervezési munkáiban (oroszlányi lakótelep, a bp.-i Csaba utcai foghíjbeépítés). Számos szakcikke jelent meg az Új Építészet, Magyar Építőipar, Módszertani Szemle c. folyóiratokban.

Simon Mariann: „Fordulatnak kell bekövetkeznie építészetünkben - jelentős fordulatnak” – Elmélet és gyakorlat 1949-1951
(részlet)
A Fehérvári úti rendelőintézet. Tervezők: Szendrői Jenő és Lévai Andor

A modern építészet elveinek a szocializmus körülményeire való adaptálására Major Máté már 1948-ban kísérletet tett Az új építészet elméleti kérdései – Szocialista realizmus az építészetben című könyvecskéjében. A szocialista realista építészet Major szerint attól realista, hogy szakszerű, és attól szocialista, hogy a dolgozó embert szolgálja, amely ideológiai töltet monumentalitásában is megjelenik. Az országépítő dolgozók dicsőségét hirdető monumentalitás – a modern építészettől idegen, de azzal mégis összeegyeztethetőnek tűnő – igénye így fogalmazódott meg már 1948 végén és 1949 első felében a kor új épületeit elemző-értékelő írásokban. A Szakszervezeti Tanács Dózsa György úti székháza a munkásosztály összetartását szimbolizáló, egyszerűségében monumentális architektúra – írta róla kritikusa. A Fehérvári úti épülő rendelőintézetről bemutatója ugyancsak megállapította, „hogy ezen az épületen is érezhető az alakuló új építészet egyik sajátossága: az egyszerűség és monumentalitás”, míg a csepeli rendelővel művészi szempontból elégedetlen volt, mert „az épületnek sem tartalma, sem formája nem jelent eltérést a Magyarországon húsz év óta beidegződött ú.n. modern építészettől.”

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal