JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 19.Névnap: Huba
    
 
Hónapok
JANUÁR 25. – KRUSPÉR ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1818
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A geodézia tudósa, a mértékegységek szakértője, KRUSPÉR ISTVÁN (Miskolc, 1818. jan. 25. – Budapest, 1905. júl. 2.) először jogot tanult, majd érdeklődése a műszaki tudományok felé fordult és a bécsi Politechnische Institut illetve az akkor alakult bécsi Műegyetem egyik első hallgatója volt. Itthon a József Ipartanoda, majd a Műegyetem tanára lett. Sokféle tantárgyat oktatott hosszú pályafutása során: mértant, mechanikai technológiát, géptant, szerkezettant és geodéziát. Földmértan című könyvét az Akadémia nagydíjjal jutalmazta. Fő szakterülete a geodézia lett; ő állította össze Pest város felmérésének feltételeit. Foglalkozott a mértékegységek szabatos meghatározásával és értékük rögzítésével; ezzel kapcsolatban több tanulmánya is megjelent. Közreműködött annak az 1874. évi törvénynek az előkészítésében, amely a törvényes mértékrendszer magyarországi bevezetésére vonatkozott, így a méterre és a kilogrammra is. Az ő előterjesztése alapján állította fel a kormány a Mértékhitelesítő Bizottságot, a későbbi Országos Mérésügyi Hivatal elődjét, amelynek első igazgatója is volt.

Noéh Ferenc: Száz éve halt meg Kruspér István
(részlet)

 

Kruspér tanári – és egyben szakmai – munkásságának fontos eleme az a könyve, amely

1868-ban (és változatlan utánnyomásban 1869-ben, második kiadásban pedig 1885-ben) jelent meg. Címe: „Földmértan”, barokkosan hosszú alcíme pedig „Kézikönyv, műegyetemi, erdészeti és más rokon intézetek előadásaira és mérnöki használatra, különös tekintettel hazai viszonyainkra”. A mű 1871-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia 200 arannyal járó

nagy jutalmát. A munka előszava így kezdődik: „Ezennel átadom munkámat a nyilvánosságnak, azon óhajtással, hogy az oly nagy mértékben gyümölcsöző legyen, mint a mily buzgalommal jártam el annak kidolgozásában. A földmértani irodalom a kultúranyelvek egyikén sem igen termékeny, minek oka kétségkívül abban keresendő, hogy az csak a tisztán szakértő köröket érdekli; ezek pedig számra nézve mindenütt csekély részét teszik a mívelt nagy közönségnek. Nem csoda tehát, ha nyelvünk, melynek múltja az exact tudományok mívelésében alig egy pár évtizedre terjed, ezen a téren még kevesebb eredményt képes felmutatni; úgy, hogy ezen könyv a legelső, magyar nyelven nyomtatásban megjelent, rendszeres gyakorlati mértani munkának mondható.

 

Forrás: Honismeret, 2005. 4. szám

 

Radnai Rudolf: A magyar mérésügyről dióhéjban
(részlet)

 

A magyar mérésügy története a XV. században kezdődött. Zsigmond király 1405-ben, dekrétumban rendelkezett arról, hogy az országban minden mértéknek Buda városa mértékeinek kell megfelelnie. Magyarországon 1874-ben vezették be a méterrendszert, bevezetésén Kruspér István, mint a Műegyetem és Szily Kálmán, mint a Tudományos Akadémia képviselője munkálkodott. Kruspér István (1818 - 1905) a Párizsban székelő Nemzetközi Mértékügyi Bizottság tagja nemcsak a méter-kilogramm mértékrendszer magyarországi bevezetését készítette elő, hanem műszereket is szerkesztett az etalonok vizsgálatához. Kruspér Istvánnak egyéb érdemei is voltak. Mielőtt a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság (az Országos Mérésügyi Hivatal elődje) vezetője lett, Buda, Pest és Óbuda egyesítésének előkészítéseként elkészítette Pest város felmérésének tervét, és személyesen ellenőrizte annak kivitelezését.

 

Forrás: Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet – MEK

 

GEODÉZIA
(gyűjtőoldal)
Kruspér István
(szócikk)
Kruspér István: Földmértan. Kézikönyv műegyetemi, erdészeti és más rokon intézetek előadásaira és mérnöki használatra különös tekintettel hazai viszonyainkra
Kruspér István
(ismertető)
Verő József: Akadémiánk és a méter-rendszer bevezetése
Raum Frigyes: A méter mértékrendszer
Basilides Sándor: Kruspér István, 1971
(portré)
Kruspér István
(szócikk)
Kruspér István
(szócikk)
Ádám József: Megemlékezés Kruspér István halálának 100. évfordulójára
(fotó)
Földmérési és Távérzékelési Intézet: Állandó szakmatörténeti kiállítás – Szakkönyvek és egyéb szakmai emlékek
(ismertető)
Az egységes tízes felosztású mértékrendszer
(szócikk)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal