JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
DECEMBER 16. – KŐNIG GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1849
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


KŐNIG GYULA (Győr, 1849. dec. 26. – Budapest, 1913. ápr. 8.): matematikus, műegyetemi tanár, a halmazelméletben szereplő „Kőnig-féle egyenlőtlenség”-i szabály megalkotója.

Középiskolai tanulmányai után a bécsi egyetem orvosi karára iratkozott be, de ugyanakkor matematikai előadásokat is hallgatott. Bécsben egy évet, majd Berlinben félévet töltött, itt főleg matematikával és filozófiával foglalkozott. Ezután másfél évre Heidelbergbe ment, ahol matematikai, fizikai, filozófiai és orvosi előadásokat látogatott. Különösen Helmholtz és a matematikus Königsberger hatott rá. Heidelberg után egy félévre még visszatért Berlinbe, az ott működő Kronecker erősen befolyásolta későbbi tudományos munkásságát. 1871-ben a budapesti tudományegyetem magántanára lett és előadói megbízást kapott. 1873-ban tanárképző intézeti tanárrá nevezték ki, 1874–1905-ben a műegyetemen a 3. sz. matematikai tanszék tanára volt. Alapvető új eredményeket ért el a klasszikus és az absztrakt algebrában, a számelméletben, az analízisben, a halmazelméletben és a matematikai logikában. Az ő nevét viseli a halmazelméletben szereplő „Kőnig-féle egyenlőtlenség”, az axiomatizált tudományok abszolút ellentmondástalanságának eldöntésére szolgáló „értékelés-módszer” és a nem euklideszi geometriák szemléltetésének egyik első modellje. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, nagyobb művein kívül mintegy 70 matematikai tárgyú értekezése jelent meg magyar és külföldi szaklapokban. Sikerrel munkálkodott a két Bolyai elismertetése érdekében. Emlékére alapította két fia 1917-ben a róla elnevezett emlékdíjat kiváló matematikai kutatók, ill. munkák jutalmazására.

Kőnig Gyula arcképe
Kőnig Gyula
(szócikk)
Kőnig Gyula
(szócikk)

Radnai Gyula: Az Eötvös verseny centenáriumán
(részlet)
Tények, képek, gondolatok

A (Mathematikai és Physikai) Társulat matematikus alelnöke volt Kőnig Gyula. Eötvösnél egy évvel fiatalabb. Heidelbergben ismerték meg egymást, egyetemista korukban, amikor Helmholtz előadásait hallgatták. Jónevű katolikus iskolákban érettségiztek mindketten; Eötvös Pesten a piaristákhoz, Kőnig Győrben a bencésekhez járt (Kőnig volt a jobb tanuló...) Egyszerre doktoráltak Heidelbergben - Eötvös fizikából, Kőnig matematikából - s együtt határozták el, tűzték ki életcélul a magyar tudomány színvonalának európai rangra emelését.

Amikor a Társulat megalakult, Eötvös volt Budapesten a Tudományegyetem rektora, Kőnig pedig a Műszaki Egyetemé. Ugyancsak a budapesti műszaki egyetemen tanított matematikát Rados Gusztáv Felix Klein tanítványa, később barátja, a Társulat matematikai titkára. Kőnig Gyula „jobbkeze” volt már akkor.

Forrás: Fizikai Szemle 1994/11.

Császár Ákos: Magyar származású matematikusok hozzájárulása a matematika fejlődéséhez
(tanulmány)
Galántai Aurél: A 20. századi magyar matematika közvetlen előzményei
Szénássy Barna: Adalékok a Bolyai-díj történetéhez
Filep László: A 20. századi matematikus emigráció
Németh József: Az Ipartanoda
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal