Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A XIX. század kiemelkedő matematikus-csillagásza, KONDOR GUSZTÁV (Szántova, 1825. aug. 7. – Budapest, 1897. szept. 17.) mérnöki tanulmányait megszakítva vett részt az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. Számos csatában jeleskedett, Komáromban Klapka tábornok seregében szolgált. Az önkényuralom alatt a börtöntől megmenekült ugyan, de állandó rendőri zaklatásoknak volt kitéve. 1850-ben szerezte meg mérnöki oklevelét, majd 1852-54 között Bécsben csillagászatot és matematikát tanult. Mivel a gellérthegyi csillagvizsgáló a harcok során megsérült, lebontották, és helyén katonai objektum létesült, Kondornak nem volt lehetősége csillagászati ismeretei gyakorlati alkalmazására, megfigyelések végzésére, pedig időközben a pesti egyetemen a csillagászat magántanára lett. Azzal kellett beérnie, hogy a rektor megbízásából, kölcsön műszerekkel, a saját lakásán végezzen időméréseket és ellenőrizze a déljelzés pontosságát. 29 éven át szerkesztette a Magyar Tudós Társaság almanachjának csillagászati naptárát, Magyarország délnyugati részén földmágnességgel kapcsolatos méréseket végzett, geográfiai hosszúság-meghatározásokat készített .Olyan kiváló tanítványokat nevelt, mint Kövesligethy Radó, Fröhlich Izidor. Melegszívű, emberséges tanárként, kiváló tudósként él a tudománytörténet emlékezetében.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Kertész Andrea: Kondor Gusztáv)