JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 19.Névnap: Huba
    
 
Hónapok
JANUÁR 19. – KAZINCZY GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1889
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


KAZINCZY GÁBOR, (Szeged, 1889. jan. 19. Motala, Svédország, 1964. máj. 26.): mérnök, a vasbeton- és acélszerkezetek méretezési elméletének, az anyagvizsgálatnak elismert magyar szakértője.

 Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1911-ben. Ugyanebben az évben a főváros szolgálatába lépett, hol munkaköre az építkezések felülvizsgálata, új szerkezetek és építőanyagok kipróbálása volt. 1931-ben megszerezte a műszaki doktori címet, 1932-ben a városépítési ügyosztály helyettes vezetője volt, 1943 végén nyugalomba vonult. Jelentős tudományos munkásságot fejtett ki a vasbeton- és acélszerkezetek plasztikus méretezési elméletének megalkotása és kifejlesztése, továbbá az anyagvizsgálat terén. Eredményeit hazai és külföldi folyóiratokban tette közzé; része volt az 1931. évi vasbeton-szabályzat, úgyszintén a hegesztési szabályzat elkészítésében. Mint elismert szakember több nemzetközi konferencián képviselte Magyarországot.

Kazinczy Gábor: A Tátracsúcs
(részlet)

 

(A műhöz írt bevezető a Hegymászó Szövetség honlapján)

 

1926 Húsvét szombatján (Kazinczy Gábor) Csengery Árpád társaságában a Tátra-csúcsot mászta meg. A csúcsról visszatérőben Csengery kicsúszott, és kirántotta biztosító állásából Kazinczyt, aki ekkor csákányát is elvesztette. Együtt csúsztak le a Tátra-csúcs főszakadékán mintegy 200 métert egészen a Sárkány-tavi-gerinc hágója alá, és csak az ott összefagyott göröngyös havon álltak meg. Csengery nagy szerencsével csak könnyebb zúzódásokat, míg Kazinczy bal lábszárán nyílt törést szenvedett. Egy, a Tátra-csúcson túrázó német hegymászó és vezetője, Franz János észlelték a balesetet, és azonnal a szerencsétlenül jártak segítségére siettek. Leereszkedtek a sérültekhez, a törött, vérző lábat bekötötték, majd a Poprádi-tóhoz mentek le a további mentés megszervezésére. Az azonnal elindított mentők délután értek fel a sérültekhez, ám a lefagyott, jeges úton csak éjjel 11 órára érték el a menedékházat. A szepesszombati kórházban az ottani orvosok – tekintettel arra, hogy a lassú szállítás alatt a végtag megfagyott – amputációt javasoltak, ezért tovább szállították Budapestre. Segíteni azonban már itt sem tudtak, és a bal lábat térd alatt amputálni kellett.

 

Uj József: Mechanika. A mechanika tudományának jelentős magyar személyiségei
Ujhelyi János, Popovics Sándor: A betonszilárdság és a víz-cement tényező közötti összefüggés megbízhatóságának a javítása
Kazinczy Gábor
(szócikk)
Gilyén Jenő: Összeférhetőségi és inhomogenitási kérdések előregyártott elemek összeépítésénél
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal