Katona József (A Katona József c. diafilm részlete)
KATONA JÓZSEF (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.):
drámaíró.1802-től a pesti és kecskeméti piaristáknál tanult, 1807-től a filozófiai
osztályokat Szegeden és Pesten, 1810-től a jogot Pesten végezte. 1811–13-ban
műkedvelő színészként, fordítóként és íróként részt vett a pesti színtársulat
munkájában. 1813-tól jurátusként, az 1810-es évek második felében már jogi
diplomájának birtokában pesti ügyvédi irodákban dolgozott. 1820. január 1-jén Pesten
önálló irodát nyitott; november 3-án Kecskeméten al-, 1826. november 1-jén főügyésszé
választották. Fölhagyott irodalmi munkásságával, íráskészségét tömör jegyzőkönyvek,
ügyiratok meg tréfás vadásznapló készítésében használta; színházépítési javaslata és
tervrajza (1826) tanúskodik a színészet iránti további érdeklődéséről. Részt vett
hivatalnoktársai mulatozásaiban, terhes hivatali munkája mellett ez is oka lehetett
szívszélhűdés okozta korai halálának.Kezdetben a kor divatos, csekély értékű
darabjaiból fordított a színtársulatnak. Későbbi művei történelmi drámák. Jeruzsálem pusztulása (1814) című szomorújátékát
Josephus Flavius Bellum Judaicuma [Zsidó háború]
alapján írta.1815-ben írta fő művének első változatát, (Bánk-bán Magyar Ország Nádor Ispánya) az Erdélyi Muzéum pályázatára. Bárány
Boldizsár Rostájának (1817?) kritikai észrevételeit
fölhasználva átdolgozta művét, s mivel annak előadását a cenzor nem engedélyezte,
1820 novemberében megjelentette (Bánk-bán, 1821).
Számos történelmi forrást felhasznált hozzá, szövegébe német íróktól vett részleteket
is beépített. A dráma kiemelkedő értéke cselekményének lankadatlan feszültsége és a
jambikus formával is fokozott nyelvi ereje. Egyetlen vígjátékában (A rózsa, vagyis: a tapasztalatlan légy a pókok között,
1814) Katona József a pesti színészvilágot mutatja be.Versei tartalma magányérzés,
szerelmi vágy, komor gondolatokkal való filozofikus vívódás, megformálásuk drámai
monológokra emlékeztet. Stílusuk bonyolult, verselésük zeneiségre törekszik. Ez
időben kezdett foglalkozni szülővárosának múltjával is.Drámaírás iránti
érdeklődésének zárása Kisfaludy Károly Ilkájáról írt
bírálata és Mi az oka, hogy Magyar Országban a Játékszini
Költő-mesterség lábra nem tud kapni? című tanulmánya.Főműve, a XIX. századi
magyar irodalom három nagy drámájának egyike, lassan jutott elismeréshez. A Bánk bánt kevesen olvasták, első előadásai sem hoztak
igazi sikert. 1848. március 15-én azonban közkívánatra tűzték műsorra. Erkel
Ferencnek Egressy Béni szövegére írt operaváltozata (1861) népszerűbbé vált a
drámánál. A dráma korábbi olvasataiban előtérbe került kódolt nemzeti tematika,
valamint a magánélet és közéleti szerepvállalás ütköztetése mellett a mai olvasó
mindenekelőtt a nyelv kétértelműségének, a nyelvhasználat hatalmi vonatkozásainak
problémáját fedezheti fel a maga számára.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Orosz László szócikke alapján: Új Magyar
Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)