JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
DECEMBER 26. – KARÁCSONY MÁSNAPJA
 
Karácsonyfa dekoráció(fotó: Moizes Gábor)

Karácsonyfa dekoráció
(fotó: Moizes Gábor)

Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd
(részlet)

Karácsony estétől újév napjáig három közönséges regös, egy bika és egy bikás szokott regölni. A közönséges, regösök láncos bottal járnak, s vele éneklés közben az ütemet erősen kiverik. A bika hosszúszőrű kifordított bundát ölt magára, a nyakán pedig hosszú láncot visel. Amint bealkonyodik, a házról házra való járást azonnal megkezdik. Mielőtt énekelni kezdenének, egyik regös az ablakon át mindig megkérdi: szabad-e regőnyi? Ha azt mondják: szabad!, éneküket kint az ajtó mögött mindnyájan elkezdik.


Bácskai Károly: Karácsony második napja
(jegyzetek)

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
(részlet)
Regelő hétfő

A magyar folklórkutatás a regölést tartja a magyarság egyik legarchaikusabb népszokásának; ennek következménye az a hatalmas tudományos irodalom is, mely e szokással foglalkozik, s napjainkban is új és új tanulmányok jelennek meg a regölésről.

A kétségtelen régiség ellenére a szokásra vonatkozó történeti adatok eléggé szűkszavúak; a regölés történeti múltjáról kevesebbet tudunk, mint pl. a szentiváni tűzgyújtásról vagy a pünkösdi királyválasztásról.

A középkorban regölésről nem hallunk, csak „regös”-ökről, azaz királyi együttivókról (combibatoros regales), akiknek elnevezése személynévként, földrajzi helymegjelölésekben maradt fenn.

A XVI. században a Bornemisza Péter által lejegyzett bájoló imádságokban. merül fel a „regös” szó jelzőként. Szintén e században Heltai Gáspár szól a sok „regölésről” és hivatkozik a „regelő hétre”. Ugyanebben a században jelenik meg a kalendáriumokban a „regelő hétfő” kifejezés.

Dömötör Tekla: Magyar népszokások
(részlet)
A regölés

Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben, Udvarhely megyében volt szokásos a regölés. A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó leány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt varázsoltak, azaz regöltek össze egy legénnyel. Hogy ezt milyen komolyan vették, annak az emlékét még most is felfedezhetjük. 1968 decemberében két idősebb embert kértem meg Egyházasfaluban (Győr-Sopron m.), hogy énekeljék magnetofonra a regöséneket. Szívesen megtették, de előzőleg tanakodtak, hogy milyen leány- és legénynevet említsenek az énekben, nehogy véletlenül össze nem illő párt regöljenek, vagyis varázsoljanak össze.

E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek; néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A regölés fő időpontja ugyanis december 26., István vértanú napja volt, akinek alakja a népi emlékezetben egybeolvadt a magyarok első királya, István alakjával.

Bogdán István: Régi magyar mulatságok
(részlet)
A karácsonyolás

December 26-án, Szent István napján a legények felköszöntötték a falu Istvánjait. E nap azonban a regölés-é is. – Ez az ősi napfordulati, jórészt ókori eredetű dramatikus alakoskodó tevékenység, illetve a párokat összevarázsoló művelet Európa új népeinél továbbélt. Az állati alakoskodók elleni állandó egyházi tilalom azonban az ősi bika és szarvas megjelenítését kikoptatta, szereplésük egyre inkább a szövegbe szorult. Az ősi szokáselemeket aztán nálunk még részint az óhazabeli sámán-ok, részint az új hazában kialakult királyi mulattatók, énekmondó-k, a regös-ök tevékenysége is továbbfejlesztette. De a lényeg és a cél, valamint a magyar név ősi maradt. A reg, regös, regölés s a közismert „hej regö rejtem” kifejezés varázst, varázslót, varázslást, varázsigét jelent. A regösének szövege a múlt századra már sokszor érthetetlenül eltorzult, országszerte számtalan változata él. Az alakoskodás is ritka, esetleg a bikát még megszemélyesítik, de a hangszer kikopott, csak a láncos bot maradt meg, amivel a taktust ütögették. Általában legények vagy fiúgyermekek regöltek, de szinte kizárólagosan lányos házaknál. Több szakaszos énekük a jöttüket bejelentő bevezetés után jókívánságokat halmoz a gazdára, s a fiatalok párosításával fejeződik be.

Ágh István: Üres bölcsőnk járása
(részlet)

Szokásaink nemcsak őseink szokásairól vallottak, hanem világképükről is. Most tudtam meg, hogy a regölés egyik versszaka a csillagok négyezer évvel ezelőtti állását mutatja. De még azért is régi, mert István király korára vall. A tudósok csak Veszprém, Zala, Vas, Győr-Sopron, Somogy megyében jegyezték föl, s a magyarság keleti végében, Erdélyben. Csak a gyepűk népe maradt az egyházi parancstól annyira távol, hogy hagyományát őrizhesse megritkultában. A téli napforduló pogánykori ünnepét a kereszténység leplében lehetett megtartani. Szent István szolgái tartották a régi szokást. Azt, hogy „szabad megtartani”, nem éppen a ház gazdájához való kérésnek képzelem, hanem ezerévesnek. Micsoda sejtelmek mozdulhattak a regölőkben, bennünk, amikor énekeltük…

Jeles napok dalai
(részlet)

Hottó (Zala).
Vikár, 1906., lejegyezte Bartók
Jeles napok dalai
(részlet)

Gyenesdiás (Zala).
Csakós, 1898.
Jeles napok dalai
(részlet)

Tüskevár (Veszprém).
Sebestyén, 1899., lejegyezte Lajtha.
Jeles napok dalai
(részlet)

Nemesdéd (Somogy).
Sebestyén, 1898., lejegyezte Lajtha.

Szenta (Somogy).
Dincsér.
Jeles napok dalai
(részlet)

Nagyrécse (Zala).
Sebestyén, 1898., lejegyezte Lajtha.
Jeles napok dalai
(részlet)

Zalaegerszeg – Kaszaháza (Zala).
Kerényi, 1952.
Jeles napok dalai
(részlet)

Répcelak (Vas).
Németh J., 1897.
Jeles napok dalai
(részlet)

Bucsu (Vas).
Sebestyén, 1899., lejegyezte Lajtha.
Jeles napok dalai
(részlet)

– Dicsértessék a Jézus Krisztus! Eljöttünk szent István szolgái, régi szokás szerint el is mondanánk szent István énekét, ha kegyelmeiknek tetszenék. Mondjuk e, vagy ne?

1 Azt is felfogá
1 az apró sárocska
1 arra is rászokik
1 csodafiu szarvas.
Refr.
1 Noha kimennél
2 uram, szent István király
1 vadászni, madarászni,
1 de ha nem találnál
1 sem vadat, sem madarat,
1 hanem csak találnál
1 csodafiu szarvast,
Refr.
1 Ne siess, ne siess
3 uram, szent István király
1 az én halálomra,
3 én sem vagyok
1 vadlövő vadad,
1 hanem én is vagyok
1 az atyaistentől
4 hozzád követ.
Refr.

1 Homlokomon vagyon
1 fölkelő fényes nap,
5 oldalamon vagyon
1 árdeli szép hold,
1 jobb vesémen vannak
1 az égi csillagok.
Refr.
3 Szarvam vagyon,
3 ezer vagyon,
6 szarvam hegyin vannak
5 százezer sövények,
5 gyulaszlag, gyulaszlag,
5 holtatlan alusznak.
Refr.
1 Hej, már kit adjunk?
1 A Jusztinnak adjuk
1 Horvát Annát adjuk.
Refr.
1 Hej, már kit adjunk?
1 Lacikának adjuk
1 Király Ilust adjuk.
Refr.

– Adja Isten,
hogy több szent István napját is megérhessük,
ne búval, ne bánattal, több örvendetes napokkal
dicsérjük a Jézust!
Dozmat (Vas).
Sebestyén, 1899., lejegyezte Lajtha
Jeles napok dalai
(részlet)

nyulak, rókák játszadoznak,
Bényomoztunk a faluba,
Fóris Mózses udvarára,
Ottan látánk rakva házat,
abba látánk vetve ágyat,
de hó reme róma.
Küjjel fekszik jámbor gazda,
belől fekszik gyenge hölgye,
közből fekszik párizs gyermek,
serkengeti atyját s anyját:
Kelj fel, atyám, kelj fel, anyám,
mert eljöttek a régiek,


de hó reme róma.

Régi törvény, nagy rétt ökör,
annak fele regösöké,
Hátán hosszan sült pecsenye,
de hó reme róma,
annak fele regösöké,
Szarva teli főtt pereccel,
annak fele regösöké,
Farka bojtján egy kossó sör,
de hó reme róma,
az maradjon a gazdának,
Kődökibe köböl komló,
az maradjon az asszonynak,


de hó reme róma.
Kénos, (Udvarhely).
Vikár, 1903., lejegyezte Bartók.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal