Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

KANDÓ KÁLMÁN, (Pest, 1869. júl. 10. – Budapest, 1931. jan. 13.): gépészmérnök, a vasút-villamosítás úttörője.

Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1892-ben. Gyakorlati működését a párizsi Compagnie de Fives-Lille cégnél kezdte (1892–1894), majd hazatérve a Ganz Gyár szolgálatába állt, ahol rövidesen a villamossági szerkesztési osztály vezetője lett. Bevezette az indukciós motorok gyártását (saját tervei és számítási módszere alapján), s megkezdte azok vasúti vontatás céljaira való alkalmazását. 1896–1898-ban megépítette az első háromfázisú közúti villamosvasutat (Evian-les-Bains) s több bányavasutat villamosított. A szerzett tapasztalatok alapján 1898–1902 között építette az első váltakozó áramú nagyvasúti villamosvonalat, az ún. Valtellina-vasutat, az általa kidolgozott nagyfeszültségű (3000 voltos) háromfázisú rendszer alapján, amely első ízben bizonyította be a villamos vontatás fölényét a gőzüzem felett. A Valtellina-vasút üzemi eredményei alapján az olasz kormány amerikai tőkével megalakította a Società Italiana Westinghouse-t és Vado Ligurében mozdonygyárat létesített Kandó-mozdonyok gyártására. 1905-ben több magyar munkatársával együtt a vállalat szolgálatába állt mint a gyár műszaki vezetője, majd a vállalat alelnöke lett, s itt működött Olaszország háborúba lépéséig (1915). Villamosította a Giovi-vonalat, melynek mozdonyai üzembiztonság, sebesség és fajlagos teljesítőképesség, vagyis a súlykihasználás tekintetében évtizedeken át csúcsteljesítményt jelentettek a villamosmozdony-szerkesztésben. A „Sistema italiana”-nak nevezett Kandó-féle rendszer a II. világháborúig vezető szerepet játszott az olasz vasutakon. 1917-ben ismét a Ganz kötelékébe lépett először műszaki igazgatóként, később vezérigazgató lett, és megkezdte második vasútvillamosítási rendszerének, a fázisváltós rendszernek a kidolgozását, mely lehetővé tette a közhasználatú erőművek 50 periódusú áramának a vasúti vontatásban való közvetlen felhasználását. Az új rendszert a Nyugati pályaudvar–Alag közti fővonalszakaszon próbálták ki (1923. okt. 31.), próbamozdonya 1928-ban került ki végleg a pályára. Közben egyenáramú gyorsvonati mozdonyt épített a Párizs–Orleans közötti vasút számára (1923) s hosszabb időt töltött az USA-ban a Westinghouse-cég tanácsadójaként (1927). A fázisváltós próbamozdony üzemi eredményei alapján határozta el a MÁV a Budapest–Hegyeshalom közötti fővonal villamosítását (1929), ehhez tervezte Kandó a róla elnevezett villamosmozdonyt. Sem a villamosítás befejezését, sem mozdonyainak üzembe állítását (1932. jún. 16.) nem érte meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)