Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A számítógéptudomány magyarországi meghonosítója, KALMÁR LÁSZLÓ (Edde-Alsóbugátpuszta. 1905. márc. 27. – Mátraháza, 1976. aug. 2.) 1927-ben Budapesten szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet és doktori címet; ettől kezdve a szegedi egyetem tanára volt. Eleinte főként a matematikai logika területén végzett kutatásokat. Kiterjedt munkát végzett más, neves matematikusok – például Godel, Gentzen – tételeinek elemzésében, érvényességi körének kiterjesztésében és bizonyításuknak minél egyszerűbb megfogalmazásában. Pályája későbbi szakaszában a számítástechnika kérdéseivel foglalkozott. Tanulmányokat írt a matematikai formulanyelv és a számítógépek belső nyelve egymáshoz való közelítéséről, a matematikai nyelvészet körébe tartozó problémákról. Sokat tett a számítástechnikai kultúra elterjesztéséért, a számítógépes módszerek elfogadtatásáért a matematikusok körében. Szívügye volt a számítógépek építése, alkalmazási területeinek kiterjesztése. Munkatársával, Muszka Dániellel 1958-60-ban megépítette az úgynevezett szegedi vagy Kalmár-féle logikai gépet, amelyet egy háromvezetékes huzalrendszerrel lehetett programozni. Írt a matematikai logika illetve a kibernetika alapvető kérdéseiről, a matematika és a filozófia határterületén mozgó problémákról. Egyetemi oktatói tevékenysége a matematikai analízis, a halmazelmélet és a matematikai logika területéhez kötődött: ezekről a tárgykörökről tartott előadásokat illetve írt egyetemi jegyzeteket.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)