Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Egyik legnagyobb fizikus feltalálónk, JEDLIK ÁNYOS (Szimő, 1800. jan. 11. – Győr, 1895. dec. 15.) benedekrendi szerzetes volt, tanulmányait a rend iskoláiban végezte és pályáját tanárként szintén ezekben az intézményekben kezdte. 1839-ben lett a pesti tudományegyetem fizika-mechanika tanszékének professzora. Jedlik Ányos a fizika számos szakterületével foglalkozott, elsődlegesen azonban az elektrotechnika érdekelte. Évekkel megelőzve kortársait megalkotta „villamdelejes forgonyai”-t, amelyekben az álló- és forgórész egyaránt elektromágnes volt. Ezek a készülékek az elektromotorok ősei voltak. Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve, illetve az azt demonstráló „egysarkú villanyindító”, azaz a dinamó. Ennek műszaki leírásában fogalmazta meg Jedlik 1861-ben – tehát legalább hat évvel Siemens és Wheatstone előtt – az öngerjesztés (dinamó) elvét. A nagyfeszültségű technika terén is alkotott újat: 1863-ban ismertette a „Leideni palaczkok lánczolatá”-t, illetve a feszültségsokszorozás elvét és gyakorlatát; több mint félméteres hosszúságú villamos ívet tudott létrehozni. „Csöves villamosszedőkből alkotott villamfeszítő”-jét az 1873-as bécsi világkiállításon mutatta be. Sokat tett a magyar tudományos-műszaki nyelv fejlesztéséért is; számos olyan szakkifejezést alkotott, amelyek ma is elemei szókincsünknek. Amikor magas kort megérve meghalt, temetésén Eötvös Loránd, tisztelője és egyetemi utódja mondott búcsúbeszédet.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr. Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)