JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 19.Névnap: Huba
    
 
Hónapok
MÁJUS 18. – ID. BÓKAY (BOCK) JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1822
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


ID. BÓKAY JÁNOS, (Igló, 1822. máj. 18. – Bp., 1884. okt. 20.): gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a korszerű gyermekgyógyászat egyetemi oktatásának magyarországi bevezetője.

1847-ben avatták orvosdoktorrá, utána a pesti szegénygyermek-kórház segédorvosa, 1852-től igazgató főorvosa volt. 1861-ben magántanár lett a gyermekgyógyászatból. 1883-1884-ig oktatott a gyermekorvostan tanáraként a budapesti egyetemen. 1868-tól az Országos Közegészségügyi Tanács tagja volt. Idegen nyelvre is lefordították a gyermekkori sebészeti bélbetegségekre, húgy- és ivarszervi betegségekre vonatkozó tanulmányait. Éveken át irányította az országos központi védhimlőintézetet.

Dr. Kapronczay Károly: 175 éve született id. Bókay János
(részlet)

Kollégái valóban nagyra becsülték, Balassa János legszűkebb baráti körének tagja lett, annak az orvosi körnek, amelyet a hazai orvostörténet-írás pesti orvosi iskolaként emleget. Ez a kör a neoabszolutizmus korában kidolgozta a hazai egészségügy teljes reformját, előkészítette az orvosképzés megújítását, az 1876. évi közegészségügyi törvény alapelveit. A megbecsülés nemcsak itthon – noha pályája küzdelmes volt –, hanem közleményei nyomán külföldön is övezte munkásságát. 1861-ben a pesti orvosi karon a gyermekgyógyászat magán-, 1867-ben rendkívüli, 1874-ben pedig nyilvános és rendes tanára lett. A kiegyezés után, 1868-ban felállított Országos Közegészségügyi Tanács tagjává nevezték ki, annak a testületnek lett a tagja, mely a magyar orvos- és egészségügy legfőbb elvi szervezete volt. Szerepe volt a közegészségügyi törvény előkészítésében, az orvos-közegészségügyi igazgatás kiépítésében, s a hazai himlőoltás országos irányítójaként pedig befolyást gyakorolt a járványok megelőzésének szakmai kimunkálására. Szakmai főműve – sok közleménye mellett – 1876-ban jelent meg A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyiroklobokról gyermekeknél címmel, de ennél fontosabbnak tartotta, hogy az egykori 12 ágyas Szegénygyermek Kórház – már Stefánia Gyermekkórház néven – 1883-ban 144 ággyal megújult, és a hazai gyermekgyógyászat igazi központjává vált.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal