JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. augusztus 21.Névnap: Sámuel, Hajnalka
    
 
Hónapok
AUGUSZTUS 1. – HEVESY GYÖRGY – 1885; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1943
 
Hevesy György (Az animációt a Color Plus Kft.
                készítette.)

Hevesy György
(Az animációt a Color Plus Kft. készítette.)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A radioaktív indikáció Nobel-díjas tudósa, HEVESY GYÖRGY (Budapest, 1885. aug. 1. – Freiburg, 1966. júl. 5.) Budapesten, majd Németországban tanult vegyészetet, Zürichben doktorált az olvadékok elektrolíziséből. 1911-ben került Manchesterbe, Rutherford mellé. Itt ismerkedett meg a radioaktivitás elméleti alapjaival és itt kötött életre szóló barátságot Niels Bohrrral. Bécsben, Paneth-tel végzett kutatómunkája során 1913-ban jutott el a radioaktív nyomjelzés felfedezéséig. A módszer lényege, hogy valamely elem inaktív izotópjához meghatározott arányban ugyanannak az elemnek az aktív izotópjait keverik, és mivel ez az arány változatlan marad, az aktivitás mérése alapján a két izotóp együttes koncentrációjára lehet következtetni. Az eljárással rejtett barlangok, vízfolyások, ugyanígy az élő szervezet másként hozzá nem férhető részei és folyamatai tanulmányozhatók.

Hevesy 1920-tól Koppenhágában, Bohr intézetében folytatta pályafutását. 1922-ben itt fedezte fel a hafniumot, a 72-es rendszámú kémiai elemet. Ugyanebben az évben kezdte meg első kísérleteit a nyomjelzés biológiai alkalmazására, ekkor még csak növényeken. 1926-tól a freiburgi egyetemen nyolc éven át tartó kutatásának tárgya a nyomjelzés állati szöveteken való alkalmazása volt. Amikor származása miatt el kellett hagynia Németországot, Koppenhágába tért vissza és 1934-ben itt fedezte fel az aktivációs analízist, a nyomjelzés „in vivo” módját, és ettől kezdve szinte kizárólag orvosi, biológiai, biokémiai témákkal foglalkozott. 1940-től kezdve Stockholmban végezte vizsgálatait, főként a DNS képződés iránt érdeklődött és ez elvezette a rosszindulatú daganatok vizsgálatához is. Ekkorra már kibontakozott a nyomjelzés hatalmas jelentősége és Hevesy 1943-ban megkapta a – megosztott – kémiai Nobel-díjat.

Hevesy további kutatásai során a nyomjelzés segítségével egyre újabb területeket hódított meg az orvostudomány számára. Vizsgálta az anyagcsere területeit, folytatta a tumorok kutatását, élete utolsó szakaszában elkezdte a haematológiai területen való alkalmazást is. Hevesy új tudományágat alapított, a nukleáris medicínát, és egész életét a kémiai, fizikai-kémiai, biológiai, orvosi megismerésnek és a gyógyító alkalmazásnak szentelte.

Pálinkás József: Hevesy György köszöntése: elhangzott Hevesy György budapesti újratemetésén
NOBEL-DÍJASOK
(gyűjtőoldal)
KÉMIA
(gyűjtőoldal)
Farkas Pál: Hevesy György
(mellszobor)
Beck Mihály: A magyar Nobel-díjasok
(tanulmány)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal