JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A tudományágának számos területén maradandót alkotó, iskolát teremtő matematikus, HAAR ALFRÉD (Budapest, 1885. okt. 11. – Szeged, 1933. márc. 16.) eredetileg vegyészmérnöknek készült, de a Műegyetemről átiratkozott a bölcsészkarra, majd Göttingenben doktorált. A zürichi, budapesti és kolozsvári egyetemen is tanított; Trianon után Szegeden adott elő, ahol Riesz Frigyessel világhírű matematikai központot hozott létre. 1922-ben megalapították az Acta Scientiarum Mathematicarum című folyóiratot, amelynek közvetítésével eredményeikről külföldön is értesülhettek az érdeklődők.

Széles körű, ugyanakkor elmélyült kutatásokat végzett; a matematikán belül rendkívül sokoldalú volt és minden általa vizsgált területen maradandót alkotott. Fontos eredményekkel gazdagította az analízis számos fejezetét: az ortogonális függvénysorok, a szinguláris integrálok, a parciális differenciálegyenletek, a függvényapproximáció, az analitikus függvények és a többváltozós variációszámítás területén. Alapvető jelentőségű utolsó műve 1933-ban jelent meg A mértékfogalom a folytonos csoportok elméletében címmel. Ebben igazolta az invariáns csoportmértékek létezését. A halmazelméletben sikeresen foglalkozott mind a diszkrét, mind a folytonos csoportok vizsgálatával. Továbbfejlesztette a lineáris egyenlőtlenségek elméletét. A matematikatörténetben nevét őrzik: az ortogonális függvénysorok elméletében a „Haar-féle függvényrendszer”, a többszörös integrálok variációs kérdéseiben jelentős „Haar-féle integrál” és a kompakt halmazokra vonatkozó „Haar-mérték”.

Fiatalon, alkotó ereje teljében érte a halál.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal