JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. december 13.Névnap: Luca, Ottília, Lúcia
    
 
Hónapok
DECEMBER 16. – GYULAI ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1887
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


GYULAI ZOLTÁN (Pipe, 1887. dec. 16. – Budapest, 1968. júl. 13.): fizikus, egyetemi tanár, a Gyulai-Hartly-effektus leírója.

Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ahol 1913-ban szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet. Ezt követően Tangl Károly tanársegédje lett. Az I. világháborúban katona volt, 1915-ben orosz hadifogságba esett, ahonnan csak 1922-ben került haza. Ezután doktorált Szegeden, majd 1924-ig a szegedi egyetem tanára volt. 1924-től 1926-ig a göttingeni egyetemen folytatott tanulmányokat, R. W. Pohl munkatársa volt. 1926-ban Szegeden magántanárrá habilitálták az elektronok és ionok tana tárgykörében. 1935-től 1940-ig a debreceni egyetem tanára, 1940–1947 között a kolozsvári tudományegyetem tanára volt, majd a budapesti műszaki egyetem kísérleti fizika tanszékének vezetője lett, 1947-től 1962-ig. Itt létrehozta az MTA Kristálynövekedési Tanszéki Kutató Csoportját (1961), melyet nyugalomba vonulása után (1962) is vezetett. Több tudományos társaság tagja volt, és tagja volt az Acta Physica Hungarica szerkesztő bizottságának is. Kezdetben az alkálihalogenid kristályok optikai, elektromos és fényelektromos tulajdonságait tanulmányozta. Az 1920-as években magyarázatot talált az azóta Gyulai-Hartly-effektus néven ismert s a kristályhibák kimutatására vonatkozó jelenségre. Ezt követően a kristálynövekedéssel foglalkozott, s elsőként írta le az ionkristályok növekedésével kapcsolatban a mikroszkopikus vastagságú rétegek megjelenését. Elsők között foglalkozott tűkristályok előállításával és tanulmányozásával. Egyike azon magyar fizikusoknak, akik iskolát alapítottak. Filozófiai kérdésekkel is foglalkozott. Számos tanulmánya jelent meg szakfolyóiratokban.

Hartmann Ervin: Két részlet Gyulai Zoltán önéletírásából
(részlet)

Az egyetemi évek csendesek voltak. Sok anyagi gondom volt, azaz igen szegényen éltem, de annyi megvolt, hogy éltem és tanulhattam. Állandóan tornászni jártam. A KAC (Kolozsvári Athlétikai Klub) tornaterme az unitárius gimnázium tornaterme volt, én ott laktam, ott is kosztoltam a convictusban, és így vacsora után mindig bementem a tornaterembe, utána fel a szobámba és ott tanultam. Ez igen fontos volt. - A II. év végén alapvizsga volt. Készültem is rá, de mégis visszaléptem, mert nem éreztem magam biztosnak, főképpen magyar irodalomból, de a szaktárgyakból sem. Pedig a visszalépés azzal járt, hogy elvesztettem a vizsgadíjamat. Ez akkor 20 korona volt és ez a veszteség fájdalmas volt!

Forrás: Fizikai Szemle 1998. 12. szám

Hartmann Ervin: Gyulai Zoltán, 1887–1968
(előadás kivonata)
Tarján Imre: Gyulai Zoltánra emlékezünk
(tanulmány)
Hartmann Ervin: Magyar ötletek és hazai megvalósításuk
Kristályfizikai, kristálynövesztési kutatások
Kandó Kálmán – magyarországi emlékhelyek
(összeállítás)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal