Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A második világháború utáni időszak útkereső építésze, FARKASDY ZOLTÁN (Budapest, 1923. febr. 7. – Budapest, 1989. júl. 3.) 1945-ben, építész diplomájának megszerzése után két éven át Dániában bővítette ismereteit olyan neves mestereknél, mint például Jorn Utzon, a világhírű sidney-i opera későbbi tervezője. Hazatérte után tapasztalatainak jó ideig nem sok hasznát vehette: a szocreál lett az egyetlen megengedett stílusirányzat az építészetben is. Farkasdy Janáky Istvánnal közösen tervezte az újonnan létesített miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem épületeit, majd a budapesti Műegyetem Stoczek utcai tanulmányi épületét. Már önálló munkája a Zugligeti úti Iparművészeti Főiskola, amely kiemelkedik a hatvanas-hetvenes években tömegével épített jellegtelen iskolaépületek közül. Pályájának fontos, 1986-ban Kossuth-díjjal jutalmazott teljesítménye volt a budai Várban megvalósult foghíjbeépítés. Az épületek egy része elismerést, egyes elemei vitát váltottak ki; az utóbbiak közé tartozott a Dísz tér 8. alatti szalagablakos homlokzatú ház, míg az Úri utca 32-ben a gótikus és barokk elemek harmonikus beillesztését az új környezetbe a szakemberek bravúrosnak tartják. Példaértékűként emlegetik az új egészségügyi létesítmények között a dunaújvárosi kórház kerámia homlokzatú, T-alaprajzú tömbjét. A Normafa melletti Olimpia szállót Ybl-díjjal jutalmazták. 1970-től kezdve, egy súlyos betegségből való felépülés után Farkasdy Zoltán élete utolsó szakaszát, közel két évtizedet a tanításnak szentelt a Műegyetem Középület-tervezési tanszékén.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1998)