JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. május 22.Névnap: Júlia, Rita
    
 
Hónapok
MÁJUS 5. – EURÓPA NAP
 
Európa nap (Az animációt a Color Plus Kft. készítette.)

Európa nap (Az animációt a Color Plus Kft. készítette.)

Az 1949-ben május 5-én Londonban megalakult Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1964-ben elhatározta, hogy május 5-ét minden évben EURÓPA NAPjaként ünneplik.




Nagy László: A Páneurópai Piknik és az 1989. szeptember 11-i határnyitás
(tanulmány)
Kosztolányi Dezső: Európa
(részlet)
Ó, ősi világrész,
te régi, te rücskös, te szent, te magasztos,
lelkek nevelője, illatokat és ízt
szűrő, csodatévő, nagyhomlokú, könyves,
vén Európa.
Fehérváry Gábor: Európa
(festmény)
Illyés Gyula: Óda Európához
(részlet)
 
Én láttam csillogásodat még,
bár lázas volt már, mint láz-marta szem,
 
hallottam biztatásodat még
bár meg-megakadt már öregesen,
 
midőn eléd álltam a szóra,
 
hogy örökségem átvegyem,
 
Európa, oh Európa –
Férfi szellem, ki csavarogva
szűz nemzeteket csábitottál,
rekedt hangodban, vén szemedben,
ráncaid közt is felfedeztem
 
egykor ki voltál.

Konrád György: Magyarnak lenni Európában (1989)
(részlet)

Magyarnak lenni Európában annyit jelent, hogy nem vagyunk egyedül. Száz más nemzetbeli európai között van egy-két magyar. Társaságban nem hagyatkozhatunk a magánbeszédre, beszélni kell a többiekkel, nyelveket muszáj tanulni és olyasmit kell mondani nekik, aminek átélhető értelme van.

[...] 

Európainak lenni Magyarországon annyit jelent, hogy megtanuljuk a bibliai demokráciát, hogy valóban egyenrangúak vagyunk a többi emberrel minden élethelyzetben, munkahelyen, asztalnál, ágyban egyaránt. Európa számra és munkára nézve erősebb nyugati fele kialakította a liberális demokrácia politikai erkölcsét. Európai az az ország, ahol az egyén szabadsága sérthetetlen, ahol az emberi személy méltósága az értékelés alfája és ómegája, ahol különös tulajdonságaiért, semmilyen közösséget nem üldöznek.

Babits Mihály: Messze… Messze…
Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bús donna barna balkonon
mereng a bíbor alkonyon.
Olaszhon. Göndör fellegek,
Sötét ég lanyhul fülleteg.
Szökőkut víze fölbuzog.
Tört márvány, fáradt mirtuszok.
Göröghon. Szirtek, régi rom,
ködöt pipáló bús orom.
A lég sürű, a föld kopár.
Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.
Svájc. Zerge, bércek, szédület.
Sikló. Major felhők felett.
Sötétzöld völgyek, jégmező:
harapni friss a levegő.
Némethon. Város, régi ház:
emeletes tető, faváz.
Cégérek, kancsók, ó kutak,
hizott polgárok, szűk utak.
Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.
Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang.
Angolhon. Hidak és ködök.
Sok kormos kémény füstölög.
Kastélyok, parkok, labdatér,
mért legelőkön nyáj kövér.
Svédhon. Csipkézve hull a fjord.
sötétkék vízbe durva folt.
Nagy fák és kristálytengerek,
nagyarcu szőke emberek.
Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!
Babits Mihály: Hazám
(részlet)
Röpülj, lelkem, röpüld túl hazámat!
Hogy röpültem egykor! Tornyok szálltak,
Mont Blanc süllyedt, narancsfák kináltak,
láttam népet, mordat és vidámat:
így találtam nagyobbik hazámat.
Rómát fiús tisztelettel jártam,
mintha őseim várossa volna
és Avignon nevetett, mint Tolna,
vígan fürdött egyazon sugárban
és egy lélek font be néptől-népig
messze földrészt eleven hálóba:
egy lélek, egy ország végtül-végig
magát-tépő hazám: Európa.
Somlyó György: Óda Európához
(részlet)
 
Erre születtem, a pannón halmok lányos ölében,
hol csupa édes hajlat a táj és tízezer évek
minden vad heve és fagya, nemszűnő szele, rengő
földje csiszolta a szikrázó Balaton smaragdját.
És jártam mindenfele, híres városaidban,
rég-születettekben, holtakban s most-születőkben,
ősi kövek közt s friss falak alján s térdig üszökben.
S széleiden lógáztam a lábam a parti vizekbe,
minden tengereid tükrén megnézve az arcom…
Lászlóffy Aladár: Ó, Európa
És odabent a rímek bölcs öreg,
habos patakban álló nagy kövek,
kecsesen átlép rajtuk hófehér
szlávtáncain egy pirosajkú szél.
A hegytetőn a franciás romok
magyar–török világgal rokonok.
Épp lemenőben olasz fellegen
aranyfehér mosoly a szerelem.
Egész világ kezében peng a lant,
amely mögött a parti csend flamand.
A tó észbontó tükrein az éj
szemembe sír: szegény Yorick, ne félj!
Faludy György: Egyesült Európa
(részlet)
Már nem látom több színben, csak fekete-fehéren.
Ott álltam a malomban ezelőtt hetven évvel
Zsolnán. A liszt mint könnyű porhó, gyengéden szállt rám.
Szemközt molnár nagyapám ezüstben, mint egy császár.
Ő volt a Páneurópa mozgalom vezetője
helyben. Szeliden beszélt. Sohase féltem tőle.
„A földrész egyesül majd. Boldog, békés és szép lesz.
Én aligha érem meg. Te biztosan megéred.”

Az NDK múlt – A fal
(tanulmányok, leírások, élmények)

Orbán Ottó: Európa
(részlet)

Mindig fáztam ettől a szótól. A harmincas években az a megállapítás, hogy valami európai, annyit jelentett: francia. És mi az, hogy csak akkor? Hát az előző századokban? Milyen véres lecke volt megtanulni, hogy Európa nem csak a Notre Dame, hanem Balmazújváros is! Amerikában mégis európai voltam. S nem az országrésznyi városok meg effélék miatt. Az eltérés nem a méretekben volt.

 

Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus
(részlet)
Mit bánom én a történelmet
s hogy egykoron mi volt!
Lehetsz-e bölcs, lehetsz-e költő,
mikor anyád sikolt?!
Európa, én nagy mesterem,
lámcsak mivé lett fogadott fiad!
Mily korcsbeszédű, hitvány,
elvetemült és tagadó tanítvány.
Addig paskolta áztatott kötél,
míg megszökött és elriadt.
Fáj a földnek és fáj a napnak
s a mindenségnek fáj dalom,
de aki nem volt még magyar,
nem tudja, mi a fájdalom!
Márai Sándor: Napló, 1945–1957
(részlet)

Ha elmegyek erről a földrészről, Európa nagyon hiányzik majd. De Európa már itt Európában is hiányzott. Az emigráns, aki a „hazamenésre” gondol: nem igazi emigráns. Hazamenni lehet, de csak úgy, mint Ullysses: meghalni.

Hubay Miklós: Jelenlétünk egyik és másik Európában
(részlet)

A szállítóeszközökről szóló francia könyv Európa kialakulását a középkorban egyes-egyedül az újfajta, lóvontatású szállítóeszközök feltalálásának tulajdonítja. A szekerek és kocsik forgalmának. Ezek hozták össze Európát. Az ipar behúzódhatott a városokba, s koncentrálódhatott. Nem kellett félnie: a nyersanyag utánajött szekéren, s a kész portékáért a vásárló a kocsiján. (Ezért is lehetett csakugyan európai elterjedettségű szó a magyar kocs-i szekér. Minden nyelvben megvan.)

Hubay Miklós: Europica Varietas

Próbálom számba venni, hol jelenik meg magyar költőnél intonációs erővel, vagy versvégi rímet kicsattintó ostorcsapásként a szó: „Európa”, vagy „át Európába”, meg az, hogy „európai”, „európait”

Micsoda jelentésváltozások Babitstól, Illyéstől, József Attilától Takács Gyulának ezredünk-végi már inkább csak csőlakók közt fellelni remélt Európájáig.

Nevét rímhelyzetbe téve vallatják a költők az édes mostohát, ezt a kifestett vén clocharde-ot.

Hubay Miklós: Európa elhagyott oltárai

A Le Nouvel Observateur-ben René Girard elemzi, minek köszönhető, hogy a világ az angolszász ízlés, mentalitás, nyelv jegyében egységesül.

Elamerikanizálódásunk okát abban látja, hogy a francia (az európai) értelmiség csupa olyan hitnek lett vallója, amely összeomlott.

Tetten érten olvasom ezt.

Vagy azért kell szégyenkeznem, hogy miféle divatjamúlt istenek oltárai körül sündörögtem, vagy még inkább azért: ha igen, miért csak fél szívvel?

Konrád György: Európa megcsinálható
(részlet)

Európa nemcsak katonai hatalomként mondott csődöt a második világháború végére. Azzal is, hogy a kontinentális Európa nagyobb része erkölcsileg gyámoltalanul behódolt azt megelőzően a fasizmusok szövetségének. Európai humanizmus? Európa a városok tönkrebombázásának, a totális háborúnak, a koncentrációs táboroknak a színtere és szimbóluma lett. A zsidók eltávolítása és kiirtása az európai hitleristáknak nem okozott különösebb nehézséget, komolyabb ellenállás nem mutatkozott. A politikai és erkölcsi hatalmak bele tudtak törődni a kész ténybe. Senki sem adta ki a parancsot az auschwitzi gázkamrák és krematóriumok lebombázására. Az európaiak a nagy mocsok részesei lettek. Nem maradt erkölcsileg épen semmilyen politikai intézmény. És ezután következett a kommunizmus bemutatkozása a kelet-európai színpadon. Megtörtént. A közönség már nem tapsol. Nehéz a játékot füttykoncert ellenére is folytatni. Kiderült, hogy ez a nagy ábránd is csak egy régimódi térhódító hatalommánia.

A berlini fal számokban
A „fal” emlékezete. Berlin, 1961–1989
(leírás)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal