JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2017. december 17.Névnap: Lázár, Olimpia
    
 
Hónapok
NOVEMBER 7. – ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810
 
Györgyi (Giergl) Alajos: Erkel Ferenc, 1850-es évek (Az Erkel Ferenc életútja c. diafilm részlete)

Györgyi (Giergl) Alajos: Erkel Ferenc, 1850-es évek (Az Erkel Ferenc életútja c. diafilm részlete)

ERKEL FERENC (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is. 1844-ben mutatták be Erkel Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is. A szabadságharc leverése után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője. Operastílusa két forrásból táplálkozik: egyrészt a romantikus olasz és francia opera formavilágából, másrészt a magyar verbunkos stílus motívumaiból. Ezt a kettőt legsikeresebben Hunyadi László és Bánk bán című operáiban ötvözte. Utóbbi még az ötvenes években készült el, de csak 1861-ben mutatták be. A Bánk bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsa, később egyetlen operája sem hozott számára ekkora sikert. A Bánk bán az utolsó Egressy-szövegre írt műve Erkelnek. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta Erkel Ferencet. 1888-ban pedig – 50 éves működése alkalmából – nagy ünneplésben részesítette a főváros. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.

Erkel Ferenc lelőhelybibliográfia
Gárdonyi Géza: Aranymorzsák (Erkel Ferenc)
(részlet)

– […] Nem érted, és nem érzed, hogy ez a pályázat nem a nyomorult aranyaknak szól, hanem az örökkévalóságnak? Amelyik dalt megjutalmazzák, azt meg is szentelik. Egy hét mulva milliók ajka zengi vissza és az lesz a dalok dala, az örökkévaló, a halhatatlan, a szerzőjével együtt.

– Ezt mondva, – folytatta Erkel, –betuszkolt engem a mellékszobába, ahol egy kopott zongora sárgállott. Odatett egy ív kottapapírost, melléje a szöveget.

– Csináld meg rögtön.

– De, bátyám, hova gondol! Nem cigaretta-sodrás ez, hogy csak úgy rögtön.

– Meg kell csinálnod!

– Nem lehet. Késő már!

Felelet helyet egyet lépett. Kifordult az ajtón, s rámfordította a kulcsot. Még csak annyit hallottam, hogy:

– Alásszolgája.

Állok, mint Nepomuki János. Hallom, hogy a külső ajtó is csukódik, záródik. No kutya-teremtette: szépen vagyunk!

Csend van. Ülök és gondolkozom: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni. Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkozom.

És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta:

– Fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe.

És ott a szoba csendességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok.

Áhitat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra nem telik belé, megvan a himnusz, úgy, amint ma ismeri.

Akkorra már visszajött Bartay is. Eljátszottam neki. Szépnek mondotta. Hazamegyek. Leírom zenekarra. Másnap benyujtom.

Elérkezik a döntés napja. A színház ünnepi díszben. Mert, hogy szavamat ne felejtsem, nem választott pályabírák döntöttek, hanem maga a közönség.

Elkezdjük.

A közönség feszült figyelemmel hallgatja ezt is, azt is. De nem melegszik.

Végre az enyémre kerül a sor. Engem a harangszóra való gondolat annyira eltöltött, hogy a zenekari átiratban is harangszóval kezdtem.

Ez már előre hatott.

Az eddigi dallamok mindenféle csiricsári nóták. Semmi mély érzés. Semmi himnuszi szárnyalás. Az én dallamom egyszerre áhítatra kelt mindenkit. Az arcok megmerednek. A szemek megtelnek könynyel.

És alig, hogy az utolsó sor elhangzik, a tapsolásnak és éljenzésnek orkánja rázza meg a színházat.

Az enyim volt a dicsőség.




Erkel Ferenc mellszobra - Budapest, Margitsziget (Fotó: Legeza Dénes István)

Erkel Ferenc mellszobra - Budapest, Margitsziget (Fotó: Legeza Dénes István)

Illyés Gyula: Petőfi Sándor
(részlet)

Ez a „valamit tenni kell” egyike a legboldogabb lelkiállapotoknak, amibe nemzet kerülhet. Ilyenkor indul minden pezsgésnek és erjedésnek. Az emberek ilyenkor vitatkoznak, olvasnak, citálnak verset, s alapítanak különféle társaságokat. A magyar történelem két nagy riválisa versenyt tervez és szervez Védegyletet, Iparegyletet, Tiszaszabályozást, fiumei vasutat, balatoni hajózást, Lánchidat: csupa hosszú esztendőkre szóló, konstruktív tennivalót. Erkel megírja a Hunyadi László-t, Eötvös A falu jegyzőjé-t, Liszt Ferenc itthon jár előadó körúton a Magyar Rapszódiák-kal.

Vörösmarty Mihály: Keserű pohár
(részlet)
Bordal „Czilley s a Hunyadiak" szomorújátékból
 
Ha férfi lelkedet
 
Egy hölgyre föltevéd,
 
S az üdvösségedet
 
Könnyelműn tépi szét;
 
Hazug szemében hord mosolyt
 
És átkozott könyűt,
 
S míg az szivedbe vágyat olt,
 
Ez égő sebet üt;
 
Gondold meg és igyál:
 
Örökké a világ sem áll;
 
Eloszlik, mint a buborék,
 
S marad, mint volt, a puszta lég.


Erkel Ferenc síremléke (fotó: Legeza Dénes István)

Erkel Ferenc síremléke
(fotó: Legeza Dénes István)

A gyulai Erkel Ferenc Emlékház
(fotó)


Erkel Ferenc (Az Erkel Ferenc életútja c. diafilm részlete)

Erkel Ferenc (Az Erkel Ferenc életútja c. diafilm részlete)



Stróbl Zsigmond: Erkel Ferenc
(festmény)
Györgyi (Giergl) Alajos: Erkel Ferenc
(festmény)
Erkel Ferenc
(fotó)
Erkel Ferenc portréja
(fotó)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal