JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. június 23.Névnap: Zoltán, Édua
    
 
Hónapok
MÁRCIUS 26. – ERDŐS PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1913
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A számelmélet és a halmazelmélet egyik legjelesebb kutatója, ERDŐS PÁL (Budapest, 1913. márc. 26. – Varsó, 1996. szept. 20.) már kisgyermekkorában kitűnt rendkívüli matematikai tehetségével: négy évesen négyjegyű számokat tudott összeszorozni és magától rájött a negatív számok létezésére. Szülei mindketten matematikusok voltak és először ők tanították, csak vizsgázni ment az iskolákba. Magától értetődően választotta a matematikusi pályát. Még 18 éves sem volt, amikor megoldott egy gráfelméleti problémát, ezt Kőnig Dénes bevette akkoriban megjelenő könyvébe. Erdős Pál Fejér Lipótnál doktorált, disszertációjának témáját a számelmélet köréből választotta: a prímszámok számtani sorokban való eloszlását.

Erdős Pál a politikai helyzet egyre fenyegetőbbé válása miatt 1934-ben Manchesterbe ment, ahol négy évet töltött. Onnan az Egyesült Államokba költözött és csak 1948-ban látogatott először haza. Egyre több időt tölt itthon, és 1962-től már az Akadémia Matematikai Kutatóintézetének munkatársa.

Erdős Pál élet- és munkastílusa az átlagember számára nagyon szokatlan volt. 1938-tól kezdve sehol sem volt állandó lakhelye; mindenféle magántulajdont felesleges, zavaró kötöttségnek tartott. Mindez azonban nem a világtól és különösen nem az emberektől való elidegenedést jelentette. Publikációit, szakcikkeit 500 körüli társszerzővel készítette. Rendszeresen tett közzé pénzdíjas feladatokat – egyszerűbbeket, amelyeket diákoknak szánt és komoly kutatást igénylőket. A díjakat természetesen saját pénzéből fizette. Számos tanítványa volt szerte a világon; egyetemek százain tartott előadásokat, nyolc akadémiának volt tagja, 15 egyetem avatta díszdoktorrá.  Kutatási területe igen széles volt: foglalkozott számelmélettel, geometriával, interpoláció elmélettel, polinomokkal, kombinatorikával, gráfelmélettel, valószínűség számítással. Nem volt szakbarbár: érdekelte az irodalom, a biológia, és különösen a történelem és a politika. Szenvedélyes levelező volt: levelek ezreiben osztotta meg gondolatait kollégáival, barátaival, tanítványaival. A levélváltásokból gyakran közös tudományos eredmények születtek, de szó esett ezekben a matematikán kívül a világ és a baráti kör dolgairól is.

Erdős Pál kivételes, magával ragadó egyéniség volt; tudósként és emberként is sokak szeretetét, szimpátiáját, csodálatát nyerte el. Igazi modern kori humanistaként tartják számon közvetlen és közvetett ismerősei. Sok-sok utazásainak egyikén, Varsóban érte a halál.

Bollobás Béla: Erdős Pál
(ismertető)
Erdős Pál: Hogyan lettem matematikus és világvándor?
Erdős Pál életrajza, írásai, róla szóló irodalom
(ismertető)
Pataki János: Egyszemélyes világháló [Schechter, Bruce: Agyam nyitva áll! Erdős Pál matematikai utazásai]
(könyvismertetés)
Erdős Pál emlékoldal
Szentgyörgyi Zsuzsa: Erdős Pál professzor emlékére
(nekrológ)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal